Hivatás és szenvedély.
60 felett a legtöbben már alig várják, hogy nyugdíjba menjenek, nem úgy Helen: az amerikai hölgy még 80 pluszosan is rajong a munkájáért. Pedig a hivatása cseppet sem szokványos: Helen Antenucci mozdonyvezető, a kék vonalon vezeti a szerelvényeket: ez a járat észak-kelet Bostonban közlekedik. Annyira meghatározó pontja a közlekedésnek, hogy akad olyan ingázó, aki megvárja az ő vonatát minden nap, hogy bejusson a városba. Ha azt kérdezik tőle, hogy miért nem megy még nyugdíjba, csak annyit felel, hogy rajong a munkájáért és az utasokért.
Az évtizedek alatt sokukat megismerte, ahogy napi szinten munkába, iskolába igyekeznek. Helen büszke arra, hogy gyorsan és biztonságosan segít nekik elérni az úticéljukat.
A nő egyébként meglehetősen későn kezdte a karrierjét: 1995-ben, amikor már 53 éves volt.
Azóta a kék vonalon teljesít szolgálatot. 5 lánya van, így ez a munka egyfajta lehetőség volt arra is, hogy kiszakadjon otthonról és némi nyugalomhoz jusson. Néhány hónapos betanítás után, aminek során megtanulta, hogy miként közlekedjen a vonattal és hogyan kezelje a rendszert, már a vezetőfülkében találta magát, valódi utasokkal , de természetesen egy oktató irányítása alatt.
Csupán néhány női vonatirányító volt még, amikor Helen kezdte, de szerencsére sosem kapott hátrányos megkülönböztetést sem a munkatársaitól, sem az utasoktól. A masiniszta jól ismert olasz családból származik kelet-Bostonból, persze nem csak emiatt tisztelik, hanem azért is, mert jól végzi a munkáját.
Kedvenc megállója az Aquarium állomás, itt mindig izgatott gyerekek, boldog családok szállnak fel és le.
Noha a 82. születésnapja rohamosan közeleg, Helen nem szeretne leállni.
A világrekordra egyébként a kollégái nevezték az ő tudta nélkül. Szerinte az a titok, hogy minden nap örömmel kel fel és megy a munkába, hálás ezért a csodálatos utazásért.
A kiemelt kép illusztráció.
