Oszlassuk el őket!

Tetszik vagy sem: egyre többen élnek egyedül a világban. Sokkal többen, mint kisebb-nagyobb családban, valakivel együtt. Miközben a szociológusok lázasan kutatják az okokat és a következményeket, szinte mindenkinek van véleménye, hozzáfűznivalója a jelenséghez – pontosan tudni véljük, hogy kik, miért választják ezt az életmódot.

Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!

1. Az emberek azért élnek egyedül, mert ez az utolsó lehetőségük.

Ez nem így van: sokaknak választás az egyedüllét. Akad, aki ebbe az élethelyzetbe kerül, mert megözvegyül, de olyan is, aki maga dönt a sorsáról, amikor akár idősebb korban kilép egy rossz házasságból. Az emberek egyedül élnek, sokszor még a gazdasági válságok idején is, ha megengedhetik maguknak.

2. A legtöbb ember, aki egyedül él, idős.

Egyáltalán nem, a többség a 35-64 éves korosztályból kerül ki, de rohamosan nő a fiatalabb, 18 és 34 év közötti egyedül élők száma is.

3. Azok az idősek, akik egyedül élnek, arra vágynak, hogy a gyerekeikhez költözzenek.

Messze nem így van! A közös fedél sok konfliktus szülhet. Bármennyire is szeretik a gyerekeket, unokákat, tudják jól, hogy a legjobb kapcsolatokhoz kell a távolság.

4. Az egyedül élő nők alig várják, hogy férjhez menjenek.

A közvélekedés ellenére ez nem igaz, a legtöbb nő vonzóbbnak tartja a szabad életet egy megalkuvásokkal teli házasságnál. A megözvegyült nők is inkább társasági partnert keresnek, a a szabadidő eltöltéséhez, mint olyasvalakit, akiről nekik kell gondoskodniuk.

5. Az egyedülálló idősek magányosak, boldogtalanok és izoláltan élnek.

Nem! A felmérések éppen az ellenkezőjét mutatják: az egyedülállók több baráti, szomszédi, közösségi kapcsolatot ápolnak, mint a magukban élő párok, akik másokkal alig érintkeznek.

6. Azok az idősek, akik egyedül élnek, gyakran szegények és reményvesztettek.

Ez egyáltalán nem biztos. Sok nyugdíjas (még ha nem is az átlag) jobban él, mint a fiatalabbak, akiknek a jövedelmét felemésztik a családi kiadások. A nyugdíj mellett gyakran jutnak pénzhez egy megörökölt ingatlanból, földterületből, és viszonylag keveset költenek.

7. Az egyedülállóság egyenlő a szegénységgel.

A legtöbb egyedül élő ember Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Dániában, azaz a jóléti skandináv államokban él. Az erős szociális háló miatt messze nem reményvesztett, lecsúszott rétegekről van szó.

8. Azok az emberek szennyezik leginkább a környezetet, akik egyedül élnek.

Mivel az egyedül élés inkább városi jelenség, ezek az emberek leggyakrabban tömegközlekedéssel, netán gyalogosan közlekednek. Azaz, kisebb az ökológiai lábnyomuk, mint mondjuk egy 4-5 fős családnak, akik két autót is fenntartanak és viszonylag nagy élettérrel rendelkeznek.

9. Az egyedülálló idősek rendkívül sérülékenyek, ha megromlik az egészségi állapotuk.

A kutatások azt mutatják, hogy az egyedül élők szorosabb szociális kapcsolati hálót építenek ki, így betegség idején mindig akad, aki segít nekik. Eközben viszont megvan a maguk szabadsága is, ami aktívvá és egészégesebbé teszi őket.