Ez az a téma, amiről senki ember fia nem szívesen beszél, pedig muszáj lenne!
A nők azt hiszik, férfinak lenni egyszerűbb. Nem menstruálunk, nem szülünk, csak a munkánkra, a sörre és a szexre gondolunk; no de ennyire egyszerűek azért nem vagyunk. Nekünk is vannak érzéseink, vágyaink, problémáink. Próbálunk magabiztosak és erősek lenni, de bennünket is kínoznak kételyek. Bár nem aggódunk annyit a külsőnkön, nem foglalkoztat annyit plusz pár kiló magunkon (sem a hölgyeken, ezt jobb, ha tudják!), tud aggasztani, hogy kellő mérettel, kitartással rendelkezünk-e, és jól csináljuk-e, amit teszünk. Szeretnénk teljesíteni, megfelelni és boldoggá tenni szívünk hölgyét 50 felett is éppúgy, mint korábban! Amikor ez nem sikerül, az csapnivalóan rossz érzés.
Először szembesülni azzal, hogy a testünk nem partner a terveinkben, az iszonyatos, többszöri eset után viszont egyenesen tragikus! Ott lenni intim közelségben a nővel , aki vágyik ránk, mi meg… Ébredésnél még működött, most pedig cserben hagyott… oltári kellemetlen. Megalázó, lesújtó és nem is tudjuk, hogy mit csináljunk. A hölgy magára veszi és akkor már ő is rosszul érzi magát, mi pedig megpróbáljuk meggyőzni, hogy nem miatta van. Csak túlzottan vágytunk rá, és mint a vizsga előtt, túl sok lett a stressz. Vagy nagyon pocsék napunk volt, és még nem sikerült letennünk a problémákat. Vagy talán nem kellett volna alkoholt fogyasztanunk. Vagy eszünkbe jutott, hogy egyszer már volt ilyen, mi lesz, ha megint előfordul?
Nem lesz semmi. Szó szerint. Pedig szerettük volna. Hogyan tovább?
Az első lépés kideríteni, hogy fennáll-e valamilyen szervi gond. Ha reggel vagy önkielégítésnél működik a dolog, akkor valószínűleg nem szervi eredetű a probléma, de természetesen nem nem árt felkeresnünk az urológiát. Nem egy felemelő hely, de attól még igen hasznos. Ha nem szervi, akkor viszont lelki eredetű a probléma, aminek a legjobb ellenszere egy megértő társ. Egy csillogó szemű, toleráns nő. Olyan, aki nem ítél el, aki nem nevet ki, aki támogat. Olyan, aki kedves velünk akkor is, ha épp rossz passzban vagyunk. Aki megérti, hogy nem vagyunk szexrobotok, aki mellett úgy érezhetjük, hogy teljesíteni nem kötelesség, hanem lehetőség. Akivel megélhetjük az intimitást. Aki felkelti az érdeklődésünket. Akinek az ölelése megnyugtat.
Ez átsegít a nehéz időszakon és visszaadja a lelkesedést, hogy újra állófogadást tartsunk mindkettőnk örömére, ha értik, mire gondolok…