Gazdag motívumok.
A húsvéti tojásfestés számos nép hagyományai között megtalálható, de a módszerek, minták eltérnek egymástól. Ukrajnában több száz éves hagyománya van a dekorálásnak, ez a szokás napjainkban is fontos a családok, közösségek életében.
A pysanky-nak nevezett ukrán hímestojások írókával készülnek, amely számunkra is ismerős lehet. A megolvasztott viaszt tartalmazó szerszámmal a szláv népművészet gazdag motívumait rajzolják a tojásokra. A mintákat ceruzával jelölik elő, a tojást pedig ezután kifújják. Az írókával felvitt viaszt a festést követően gyertyalánggal leolvasztják, majd a tojást lakozzák.
Kelet-Európában ügyelnek a részletekre: az itt készülő hímestojások aprólékos munkát feltételeznek. Ukrajnában olyan nagy a pysanky jelentősége, hogy azt feltételezik, már a történelem előtti időkben is ismert volt ez a szokás. A régészek ősi, díszes kerámiatojásokra bukkantak, a néphit pedig úgy véli, hogy ez a tojás megóvja a világot a gonosztól. Sokan még mindig hiszik, hogy távoltartja a rossz szellemeket az otthontól.
Ma már olyan készleteket is tudunk vásárolni, amelyekben mindent megtalálunk a pyasanky készítéséhez: tojás kifújót, viaszt, írókát, festéket. A festék hagyományosan növényekből és ásványi anyagokból készül. Az élénk szín eléréséhez akár többórás áztatásra is szükség lehet.
A különböző motívumok a vallásos ikonográfiából merítenek – a háromszög a Szentháromságot, a szezonok változását jelzi. Kedvelt minták a Nap, a madár, a létra, az életfa, a virágok és a geometriai alakzatok is.
A színek használata szimbolikus jelentőségű. A pysanky tojások rendkívül színgazdagok manapság, noha a múltban két szín dominált. Később viszont úgy vélték, hogy a több szín több jószerencsét hozhat. A piros a szerelmet, a házasság reményét, a vért szimbolizálja, a fehér a tisztaságot, a fényt, a szűziességet, a sárga a holdat és a csillagokat, valamint a szüretet, a fekete pedig a halál utáni életet.
