A hőérzet nemcsak a hőmérséklettől függ – hanem attól is, hogyan működik a testünk belső termosztátja. És ez bizony az évek múlásával kicsit másképp kalibrálódik.
A test belső klímaberendezése
A hőszabályozás az egyik legösszetettebb folyamat a szervezetben. Az agyban található hipotalamusz az, ami folyamatosan figyeli a testhőmérsékletet, és reagál, ha az túl magas vagy túl alacsony. Ilyenkor elindul a test természetes „légkondija”: izzadunk, ha melegünk van, és reszketünk, ha fázunk. Egyszerűnek tűnik – amíg működik.
Idősebb korban azonban ez a rendszer kicsit megváltozik. A bőr vékonyabb lesz, a vérkeringés lassabb, az izzadságmirigyek pedig kevésbé aktívak. Ezért fordulhat elő, hogy valaki 25 fokban pulóvert keres, míg télen pár perc alatt kimelegszik. A test termosztátja már nem reagál olyan gyorsan, mint régen – de szerencsére lehet neki segíteni.
Miért fázunk könnyebben?
A hőérzetet nagyban befolyásolja a keringés. Fiatalabb korban a vérerek gyorsan tágulnak és szűkülnek, hogy a test optimálisan ossza el a hőt. Hatvan felett viszont az erek rugalmatlanabbá válnak, így a vér lassabban jut el a bőr felszínéhez. Ennek eredménye: hidegebbnek érezzük magunkat, még ha a testhőmérséklet valójában normális is.
Ehhez jön még az izomtömeg csökkenése. Az izmok ugyanis hőt termelnek – szó szerint fűtenek belülről. Ha kevesebb izom dolgozik, kevesebb hő is termelődik. Ezért fontos a rendszeres, kíméletes mozgás, ami nemcsak az állóképességet, hanem a belső „fűtést” is karbantartja.
És miért izzadunk télen?
Az idősebb szervezet hőszabályozása néha túlműködik – különösen, ha a hormonháztartás is változik. A menopauza vagy andropauza idején például a hőérzékelés könnyen kibillen: a test hirtelen hőhullámokkal reagál. A keringés és a hormonok közötti egyensúly ilyenkor érzékenyebb, ezért a test „túlreagálhat” kisebb változásokat is.
A gyógyszerek is befolyásolhatják a hőérzetet. Bizonyos vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok vagy vízhajtók megváltoztatják a keringést, így a test néha úgy érzi, fázik – máskor meg túlmelegszik. Ezért sem árt figyelni, ha a hőérzet hirtelen változik.
Hogyan tartsuk kézben a test termosztátját?
A legfontosabb: a mozgás és a hidratálás. A jó vérkeringés segít egyenletesen elosztani a testhőt, a víz pedig elengedhetetlen az izzadás és a hűtés természetes működéséhez. A réteges öltözködés nem csak télre érvényes – nyáron is praktikus, ha a hőérzet hirtelen változik.
Az étrend is sokat számít: a csípős ételek például serkentik a keringést és az izzadást, míg a fehérjében gazdag fogások belülről „fűtenek”. A koffein és az alkohol viszont megzavarhatja a hőérzékelést, ezért érdemes mértékkel fogyasztani.
A humor is segít – a testet és a lelket is melegíti
A hőérzet nemcsak fizikai, hanem pszichológiai élmény is. A stressz például hidegérzetet okozhat, a jókedv pedig melegít. Kutatások szerint, ha mosolygunk vagy nevetünk, a testhőmérséklet is emelkedik. Talán ezért mondjuk, hogy a nevetés a legjobb fűtés.
Szóval ha legközelebb nyáron is plédbe burkolózol, vagy télen izzadsz, mint egy szaunában – ne ijedj meg. A tested nem hibás, csak épp más üzemmódban dolgozik. Segíts neki odafigyeléssel, mozgással és egy csipetnyi humorral, és újra jól fogja érezni magát – bármilyen évszakot is írunk.
