A szervhiány a modern orvoslás egyik legnagyobb és legmakacsabb problémája. Minden évben emberek ezrei veszítik életüket azért, mert egyszerűen nincs elérhető donor. Nemrég azonban olyan orvosi kísérletre került sor, amely néhány éve még tudományos fantasztikumnak hangzott volna: egy 71 éves férfit csaknem fél évig életben tartott egy genetikailag módosított sertésből származó máj.

A kísérlet így is mérföldkőnek számít, még akkor is, ha a beteg végül elhunyt. A máj ugyanis bizonyította: egy megfelelően módosított sertésszerv képes lehet átvenni az emberi máj alapvető feladatait.

Miért kellett már lépnünk? A szervhiány ma a gyógyítás egyik legnagyobb akadálya

A világon mindenhol óriási a donorhiány, és a WHO adatai szerint évente emberek tízezrei halnak meg, mielőtt sorra kerülnének egy transzplantációs listán. Kínában például évente több százezer embernél alakul ki súlyos májelégtelenség, miközben 2022-ben mindössze körülbelül 6000 májátültetés történt.

Az úgynevezett xenotranszplantáció – vagyis állati szervek beültetése emberekbe – régóta a kutatások középpontjában áll, most először sikerült bizonyítani, hogy egy módosított sertésmáj több mint egy hónapig stabilan működhet emberi szervezetben.

Hogyan zajlott a beavatkozás – és miért lett ebből világszenzáció?

A műtétre Kínában, a Hefei városában működő Anhui Orvosi Egyetem Első Affiliated Kórházában került sor, ahol a beavatkozást Sun professzor és csapata végezte. A pontos műtéti dátumot a közlemény nem részletezi, de a kutatás eredményeit 2025-ben hozták nyilvánosságra.

A beteg előrehaladott, hepatitis B-hez köthető májzsugorban és májrákban szenvedett, és nem volt alkalmas emberi májtranszplantációra. Az orvosok ezért úgy döntöttek, beültetnek egy genetikailag módosított miniatűr sertésből származó kiegészítő májat, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy jobban elviselje az emberi immunrendszer támadását.

A sertésmájban összesen tíz célzott génmódosítást végeztek:

  • eltávolították azokat a molekulákat, amelyek heves kilökődést okoznának,
  • emberi géneket adtak hozzá, amelyek javítják a véralvadást és csökkentik az immunreakciókat.

A műtét utáni hetekben a máj meglepően jól működött: termelte az epefolyadékot, előállította a véralvadási faktorokat, és nem mutatta kilökődés jelét.

Miért nem tartott tovább? A szövődmény, amelyre még a kutatók is felfigyeltek

A 38. napon azonban súlyos szövődmény lépett fel, az úgynevezett xenotranszplantációhoz köthető thrombotikus microangiopathia (xTMA) érte. Ez tulajdonképpen az erek belső falának sérülésével és rögképződéssel járó reakció, amelyet az immunrendszer túlzott aktivációja vált ki.

A graftot ekkor el kellett távolítani, a beteg állapotát pedig komplementgátló gyógyszerekkel sikerült stabilizálni. Az illető végül 171 nappal a műtét után, több későbbi szövődmény következtében hunyt el.

Miért nevezik mégis korszaknyitónak? A tudósok szerint ez a gyógyítás új alapköve

A világ vezető hepatológusai szerint ezzel a beavatkozással valóban új korszak kezdődhet:

  • Bizonyítja, hogy egy genetikailag módosított sertésmáj képes emberben működni.
  • Megmutatja, hogy a szervek kilökődése megfelelő génmódosításokkal késleltethető vagy csökkenthető.
  • Felhívja a figyelmet arra, milyen tényezőket kell még megoldani – különösen az immunrendszer és a véralvadás szabályozását.

A szakértők úgy fogalmaznak: ez lehet az első lépés afelé, hogy a jövőben akut májelégtelenség vagy halasztást nem tűrő helyzetek esetén sertésszervekkel hidalják át az időt, amíg emberi szerv nem érkezik.

Mit jelenthet ez nekünk, idősebbeknek? Több esély, rövidebb várólisták

Kevesen gondolnak bele, de a májelégtelenség és más májbetegségek előfordulása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. A xenotranszplantáció fejlődése azt jelentheti, hogy a jövőben:

  • több életet lehet megmenteni,
  • csökkenhet a várólisták terhe, és
  • olyan betegek is esélyt kaphatnak, akik korábban nem feleltek meg a transzplantáció feltételeinek.

A technológia még nagyon az elején tart, de a mostani eredmény bizonyítja: a szervhiány problémája megoldható lehet – méghozzá nem is olyan távoli jövőben.

Mit üzennek a kutatók? Egy óvatos, de reményteli jövőkép

Az eredményeket közlő szakemberek – köztük a műtétet vezető Sun professzor – szerint:

„Ez az eset azt bizonyítja, hogy a sertésszervek képesek lehetnek emberi szervezetben funkcionálni. Most már tudjuk, hogy a technológia működik – most azon kell dolgoznunk, hogy mindez hosszú távon biztonságosan működjön is.” A hepatológiai szaklap szerkesztői pedig úgy fogalmaztak: „Új korszak kezdődött a transzplantáció történetében.”

Forrás: Elsevier, Journal of Hepatology (2025). „Genetically engineered pig-to-human liver xenotransplantation.” DOI: 10.1016/j.jhep.2025.08.044