Aki hosszú évek óta követi a nyugdíjakkal kapcsolatos híreket, annak a 28 500 forintos összeg valószínűleg ismerősen cseng. Ennyi az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összege, amely hosszú ideje változatlan. Most azonban jelentős változás jöhet: a kormány 2026. augusztus 26-i bejelentése szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
A különbség első pillantásra is óriási. A jelenlegi 28 500 forintos összeg több mint négyszereséről beszélünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy januártól valamennyi magyar nyugdíjas nyugdíja 91 500 forinttal emelkedik, és azt sem lehet még biztosan kijelenteni, hogy minden jelenleg 120 ezer forintnál kisebb összegű ellátás automatikusan pontosan 120 ezer forintra egészül majd ki. Ehhez a részletes jogszabályokat is ismernünk kell.
Összeszedtük, mit lehet jelenleg biztosan tudni a változásról, mit jelent valójában a nyugdíjminimum, kik lehetnek az intézkedés legfontosabb érintettjei, és milyen más, idősek pénztárcáját érintő változások követik egymást az idei évben.
Mi változna 2027. január 1-jétől?
A bejelentés lényege szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegét havi 120 ezer forintra emelik 2027. január 1-jétől. A kormány közlése szerint az intézkedés több százezer idős ember helyzetén javíthat, és azoknál lehet különösen látványos a változás, akik jelenleg nagyon alacsony nyugdíjat kapnak.
A 120 ezer forintos alsó határ nem most jelent meg először. Már a választások előtti programban is szerepelt olyan vállalás, amely szerint senki ne kapjon havi 120 ezer forintnál kevesebb öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat. Kármán András pénzügyminiszter még kinevezése előtt arról is beszélt, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak rendezése az új kormány egyik első nyugdíjpolitikai lépése lesz.
A mostani bejelentés ehhez képest már konkrét dátumot is tartalmaz: 2027. január 1-jét.
De mi az a 28 500 forintos nyugdíjminimum?
Itt érdemes egy kicsit megállni, mert a „legkisebb nyugdíj” kifejezés könnyen félreérthető.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 28 500 forint havonta. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon minden nyugdíjas legalább ennyit kap, és azt sem, hogy minden alacsony összegű nyugdíjat automatikusan erre az összegre egészítenek ki.
A jelenlegi szabályok szerint a minimum az öregségi teljes nyugdíjnál játszik szerepet. Ehhez legalább húsz év szolgálati idő szükséges, és további feltételeknek is teljesülniük kell. Az öregségi résznyugdíj esetében – amely például rövidebb szolgálati idő alapján állapítható meg – jelenleg nincs ilyen kötelező minimum.
Ezért fordulhat elő az is, hogy egyes emberek 28 500 forintnál kisebb magyar nyugdíjat kapnak. Van olyan eset is, amikor valaki azért kap Magyarországról alacsony összeget, mert munkával töltött éveinek jelentős részét külföldön szerezte, és a magyar nyugdíj csak az itthon megszerzett jogosultságra eső részt jelenti.
Éppen ezért lesz különösen fontos a 2027-es szabályozás pontos szövege.
Akkor minden 120 ezer alatti nyugdíj felmegy 120 ezerre?
Ezt jelenleg még nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni.
A kormányzati kommunikáció alapján a cél egyértelműen az, hogy a legalacsonyabb nyugdíjból élők jövedelme jelentősen emelkedjen, és korábbi kormányzati nyilatkozatokban ennél is szélesebb megfogalmazás szerepelt: ne legyen 120 ezer forintnál kisebb öregségi vagy rokkantsági nyugdíj.
A részletes végrehajtási szabály azonban dönti majd el, hogy pontosan mely ellátások tartoznak bele, hogyan kezelik például a résznyugdíjakat, a külföldi szolgálati idő mellett folyósított magyar nyugdíjrészeket, illetve azokat az ellátásokat, amelyek ugyan a köznyelvben gyakran „nyugdíjnak” számítanak, jogilag azonban más kategóriába tartoznak.
Aki tehát jelenleg például 70, 90 vagy 110 ezer forint ellátást kap, annak még nem érdemes a januári családi költségvetést automatikusan 120 ezer forintos havi összeggel megterveznie. A bejelentett szándék alapján jó eséllyel éppen az alacsony jövedelmű idősek jelentik az intézkedés fő célcsoportját, de a saját helyzetére vonatkozó biztos választ majd a végleges szabályok adják meg.
Hány embert érinthet?
Az alacsony nyugdíjak problémája korántsem néhány ezer embert érint. A Központi Statisztikai Hivatal nyugdíjeloszlási adatai szerint jelentős számban vannak olyan ellátottak, akiknek havi járandósága a 120 ezer forintos határ alatt marad.
Korábbi statisztikai összesítésekben közel 300 ezer olyan nyugdíjas is szerepelt, aki havi 120 ezer forintnál kevesebb ellátást kapott. Ezt az adatot azonban óvatosan kell értelmezni. Ebben a körben nem mindenkinél ugyanarról az élethelyzetről van szó: szerepelhetnek köztük például olyanok is, akik más országból is jogosultak nyugdíjra, Magyarországról pedig csak részösszeget kapnak.
Ez az egyik oka annak, hogy a végleges érintetti létszámot csak a részletes szabályozás ismeretében lehet majd pontosan megmondani.
Mi lesz azokkal, akiknek már most 120 ezer forint felett van a nyugdíjuk?
Ez szintén fontos kérdés, hiszen egy 121 ezer forintos nyugdíjból élő ember helyzete aligha nevezhető gyökeresen jobbnak annál, aki 119 ezret kap.
A választások előtti nyugdíjprogram nemcsak a 120 ezer forintos minimumról szólt. A tervek között szerepelt a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak külön, sávos emelése is. Korábbi szakmai összefoglalók havi 6–12 ezer forintos pluszról írtak ebben a sávban.
A mostani kormányzati közlés szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos további vállalások előkészítése is megkezdődött, ezekről azonban csak a végleges döntések után adnak részletes tájékoztatást.
Vagyis jelenleg a 120 ezer forintos minimum az a pont, amelyhez már konkrét 2027. január 1-jei dátum kapcsolódik, a további nyugdíjintézkedéseknél még várni kell.
Egy apró, de fontos részlet: a nyugdíjminimum nemcsak a nyugdíjról szólt
A 28 500 forintos összeg az elmúlt évtizedekben különös szerepet kapott a magyar szociális rendszerben. Sokáig számos támogatás, jövedelmi határ és jogosultsági feltétel számításánál használták viszonyítási alapként.
A rendszer azóta sokat változott, több ellátásnál már külön, évente meghatározott összegeket használnak. Az időskorúak járadékának szabályai például ma már úgy rendelkeznek, hogy annak forintban kifejezett jogosultsági határait és összegeit évente kormányrendelet határozza meg, és azok a nyugdíjemeléssel megegyező ütemben változnak.
Mindez azért fontos, mert a 28 500-ról 120 ezer forintra történő emelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden olyan támogatás és jövedelmi határ automatikusan ugyanilyen arányban ugrik meg, amely valaha a nyugdíjminimumhoz kapcsolódott.
A végleges jogszabálycsomag ebből a szempontból is érdekes lesz.
Közben szeptembertől változik a vényköteles gyógyszerek áfája is
Az idősek havi kiadásait egy másik változás már jóval hamarabb érintheti. 2026. szeptember 1-jétől a vényköteles gyógyszerek áfája nullára csökken.
Ezek a készítmények korábban is kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá tartoztak, tehát nem 27 százalékról csökken nullára az adó. Ettől még azoknál, akik hónapról hónapra többféle gyógyszert váltanak ki, az éves megtakarítás már észrevehető lehet.
Fontos az is, hogy a változás a vényköteles gyógyszerekről szól. Nem következik belőle automatikusan minden recept nélkül kapható fájdalomcsillapító, vitamin, étrend-kiegészítő vagy egyéb patikai termék áfamentessége.
A magyar piacon forgalmazott gyógyszerkészítmények döntő része ugyanakkor vényköteles, így az intézkedés sok beteget érinthet.
Mennyivel lehet olcsóbb egy gyógyszer?
Az 5 százalékos áfa eltörlésénél érdemes egy gyakori félreértést tisztázni. Egy korábban bruttó 10 500 forintba kerülő, teljes egészében 5 százalékos áfával terhelt termék nettó ára 10 000 forint. Ha az áfa nulla lesz, változatlan nettó ár mellett 10 000 forint lenne az új bruttó ár.
Vagyis a bruttó fogyasztói ár ebben az egyszerű példában nem pontosan 5 százalékkal, hanem körülbelül 4,8 százalékkal csökken.
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereknél azonban ennél összetettebb a helyzet, mert a beteg által fizetett összegre a támogatási rendszer és a szabályozott ár is hat. Ezért nem lehet minden gyógyszernél egyszerűen a jelenlegi patikai árból öt százalékot levonni.
A tűzifával fűtőknek is változás készül
A harmadik, sok idős ember számára fontos intézkedés a tűzifa áfájának csökkentése. A kormány július végén döntött arról, hogy a jelenlegi 27 százalékos kulcsot 5 százalékra viszi le.
Ez különösen vidéken lehet fontos, ahol sok idős ember olyan családi házban él, amelynek részben vagy teljes egészében fa biztosítja a fűtését. A kormányzati becslés szerint körülbelül másfél millió ember él ilyen háztartásban.
Itt azonban jelenleg érdemes különbséget tenni a megszületett kormányzati döntés és a hatályos adószabály között. Az áfatörvényt az Országgyűlésnek is módosítania kell, és a parlament 2026. augusztus 27–28-i rendkívüli ülésének napirendjén szerepel a kérdés.
A fogyasztónak ráadásul az sem mindegy, hogy az áfacsökkentésből mennyi jelenik meg ténylegesen a tűzifa árában. Ha egy eladó változatlan nettó árat alkalmaz, a 27-ről 5 százalékra csökkentett áfa jelentős bruttó áresést hozhat. A végleges ár azonban függ a fa fajtájától, nedvességtartalmától, szállítási költségétől, a piaci kereslettől és attól is, mennyit adnak tovább a kereskedők az adócsökkentésből.
Mit érdemes most tennie annak, aki 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap?
Egyelőre semmilyen külön kérelmet nem kell beadni pusztán a bejelentés miatt.
A jelenlegi információ szerint a változás 2027. január 1-jétől lépne életbe. Addig még meg kell jelenniük azoknak a részletes szabályoknak, amelyekből kiderül, kikre és milyen módon vonatkozik az emelés.
Érdemes majd figyelni a Magyar Államkincstár és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalos tájékoztatását. Különösen azoknak lesz fontos átnézni a részleteket, akik öregségi résznyugdíjat, külföldi jogosultsággal együtt számított nyugdíjat vagy más típusú ellátást kapnak.
Amíg a végleges szabály nincs kihirdetve, érdemes óvatosan kezelni azokat a közösségi médiában terjedő táblázatokat is, amelyek már most forintra pontosan megmondják, kinek mennyi lesz a januári nyugdíja.
A legfontosabb dátumok röviden
A jelenleg ismert menetrend szerint 2026. szeptember 1-jétől megszűnik a vényköteles gyógyszerek 5 százalékos áfája. A tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről a kormány már döntött, a szükséges törvényhozási lépések folyamatban vannak. A legkisebb öregségi nyugdíj 120 ezer forintra emelését pedig 2027. január 1-jére jelentették be.
A három intézkedés egészen különböző módon érintheti az időseket. A nyugdíjminimum változása a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok bevételi oldalán jelenthet nagy változást, a gyógyszeráfa a rendszeres egészségügyi kiadásokat mérsékelheti, a tűzifa alacsonyabb adója pedig elsősorban azoknak számíthat, akik fával fűtik az otthonukat.
A legfontosabb részletek közül azonban több még hiányzik. A 120 ezer forintos nyugdíjminimum esetében különösen azt kell majd figyelni, hogy a végleges jogszabály pontosan milyen ellátásokat von be az új alsó határ alá.
Egy biztos: aki most alacsony nyugdíjból él, annak a következő hónapokban érdemes lesz figyelnie a hivatalos tájékoztatókat. Nem azért, mert bármiről lemarad, ha nem jelentkezik azonnal valahol, hanem azért, mert a nagy számok mögött mindig a részletszabályok mondják meg, hogy egy-egy ember pénztárcájában végül mekkora változás jelenik meg.
