„Hoztunk harminc mázsa fát.” Első hallásra ez meglehetősen pontos információnak tűnik. Csakhogy ugyanaz a rakomány egészen más tömegű lehet attól függően, milyen fafajból áll, mennyire száraz, és mennyi vizet tartalmaz. Ha a fa friss és nedves, a mérlegen nemcsak a tüzelőt fizetjük meg, hanem jelentős részben a benne lévő vizet is.

Éppen ezért a Nébih régóta azt tanácsolja, hogy különösen ismeretlen kereskedőtől tűzifát lehetőleg térfogatra, tömör köbméterben vásároljunk. Így a nedvességtartalom kevésbé tudja összezavarni a mennyiség összehasonlítását.

Egy köbméter fa nem mindig egy köbméter fa

Itt kezdődik a tűzifavásárlás egyik legnagyobb nyelvi dzsungele. Köbméter, erdei köbméter, rakott köbméter, űrméter, kaloda – laikusként könnyű elveszni a kifejezések között.

A „tömör köbméter” azt jelenti, hogy képzeletben egy egy méter élhosszúságú, teljesen tömör fakockáról beszélünk, hézagok nélkül. A való életben természetesen a felhasított fahasábok között üres helyek vannak, ezért egy rakott vagy ömlesztett köbméternyi tűzifa nem egyenlő egy tömör köbméter fával. A Nébih ezért az összehasonlíthatóság érdekében a tömör köbméterre történő visszaszámítást használja.  Ez az oka annak is, hogy két hirdetés közül nem feltétlenül az az olcsóbb, amelyikben kisebb szám szerepel az „egy köbméterre” jutó ár mellett. Először azt kell tudni, ugyanazt értik-e köbméter alatt.

Miért csalóka a mázsa?

A fa egyik legnagyobb változója a víztartalom. A frissen kivágott fa sokkal nehezebb lehet, mint ugyanaz a mennyiség megfelelően kiszárítva. Ha tehát kizárólag kilogrammra vagy mázsára fizetünk, a nedvesebb fa súlyosabb – de ettől nem kapunk arányosan több hasznos hőt.

Ha mégis tömegre vásárolsz, a Nébih azt javasolja, hogy ragaszkodj hitelesített mérlegen végzett méréshez és az ezt igazoló dokumentumhoz. Az utcán elhangzó „ez biztosan megvan harminc mázsa” nem mérlegjegy.

A nedves fával ráadásul nemcsak a vásárlásnál járhatunk rosszabbul. Rosszabbul ég, több energia megy el a víz elpárologtatására, és az égéstermék-elvezetőnek sem tesz jót. A Nébih tájékoztatója szerint megfelelően száraz fával akár jelentős, akár 30 százalékos megtakarítás is elérhető a nedves tüzelőhöz képest.

Gyanúsan olcsó? Előbb ellenőrizd az eladót

Ősszel rendszeresen megszaporodnak a tűzifás hirdetések, és az interneten néha feltűnően kedvező ajánlatok jelennek meg. A jó ár önmagában természetesen nem bizonyít semmit, de ismeretlen eladónál különösen fontos ellenőrizni, kitől vásárolunk.

A Nébih azt tanácsolja, hogy legálisan működő értékesítőt válasszunk, kérjük el a szükséges bizonylatokat és szállítójegyet, és már rendelés előtt tisztázzuk a fafajt, a mennyiséget, a kiszerelést, a szállítás módját és azt, hogy pontosan milyen mértékegységre vonatkozik az ár.

A „vegyes keményfa” megnevezés mögött is érdemes rákérdezni a fafajokra. A tölgy, bükk, gyertyán, akác, kőris és más kemény lombos fafajok fűtési tulajdonságai eltérhetnek a lágy lombosokétól vagy a fenyőktől, ezért pusztán a rakás mérete sem mond el mindent.

A fa otthon is tovább dolgozik

A kiszállítással a történet nem ér véget. A friss tűzifának idő kell a száradáshoz, ezért fedett, csapadéktól védett, ugyanakkor oldalról jól szellőző helyen érdemes tárolni. Teljesen nejlonba csomagolva hiába nem ázik felülről, ha közben a nedvesség nem tud távozni.

A legjobb tűzifa tehát nem feltétlenül az, amelyik a legnehezebb, és nem is az, amelyiket a legnagyobb kupacban borítják le az udvarra. Az a jó vásár, amelynél pontosan tudod, milyen fát, milyen mennyiségben és milyen nedvességi állapotban kaptál. A tűzifánál a „jó nehéz” ugyanis nem mindig dicséret.