Sok magyar otthonban szinte magától értetődő a helye: fogkefe a pohárban, törölköző az akasztón, gyógyszeres szekrény a fürdőszoba falán. Csakhogy ami praktikusnak tűnik, gyógyszertárolás szempontjából nem feltétlenül jó megoldás.

A Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze, dr. Sebők Szilvia arra hívja fel a figyelmet, hogy a fürdőszoba magas páratartalma miatt nem ideális hely a gyógyszerek számára. Sok készítménynek a hő, a nedvesség és a nem megfelelő tárolás sem tesz jót.

A gyógyszer nem befőtt, de neki sem mindegy, hol lakik

A legtöbb gyógyszernél a dobozon vagy a betegtájékoztatóban szerepel a tárolás módja. Ezt érdemes szó szerint venni. A „legfeljebb 25 °C-on tárolandó” nem azt jelenti, hogy nyáron nyugodtan maradhat a tűző napnak kitett ablakpárkányon vagy egy felforrósodó autó kesztyűtartójában.

A Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze szerint a szobahőmérsékleten tárolható készítményeknél általában legfeljebb 25 Celsius-fok az ajánlott, ezért nagy nyári hőségben különösen fontos hűvös helyet választani. A kamra például sok lakásban jobb lehet, mint a fürdő vagy a konyha tűzhely melletti szekrénye.

A lényeg azonban az, hogy mindig az adott gyógyszer előírása az első. Nem érdemes saját ötletből hűtőbe költöztetni mindent csak azért, mert odakint meleg van.

A hűtőajtó sem mindig jó ötlet

Vannak készítmények, amelyeket valóban hűtve, jellemzően 2–8 Celsius-fok között kell tartani. Ilyenkor sokan automatikusan a hűtő ajtajába teszik őket, hiszen ott könnyen elérhetők.

Dr. Sebők Szilvia szerint azonban éppen a hűtőajtó lehet problémás, mert ott a hőmérséklet ingadozóbb és a kívánatosnál magasabb lehet. A hűtést igénylő gyógyszernél tehát nemcsak az számít, hogy bekerüljön a hűtőbe, hanem az is, hogy megfelelő részén tartsuk.

A fagyasztás pedig egészen más dolog. Amit 2–8 fokon kell tárolni, azt nem szabad automatikusan a fagyasztó közelébe tenni. Ha bizonytalan vagy, a gyógyszerész gyorsabban és biztonságosabban tud választ adni, mint az internetes találgatás.

Maradjon az eredeti dobozban

A heti gyógyszeradagoló sokaknak hasznos segítség, de a nagyobb készletet érdemes eredeti csomagolásában tartani. A dobozon és a betegtájékoztatón ott vannak a készítmény azonosításához, adagolásához, lejáratához és tárolásához szükséges információk.

Különösen veszélyes lehet többféle tablettát névtelen dobozkákba vagy régi gyógyszeres üvegekbe átönteni. Hónapokkal később még annak is nehéz lehet biztosan megmondania, melyik tabletta micsoda, aki eredetileg áttette őket.

Ugyanezért időnként érdemes átnézni a házi gyógyszerkészletet. Mi járt le? Mi az, amit már senki sem szed? Van-e olyan gyógyszer, amelyből két különböző márkanéven ugyanaz a hatóanyag került a szekrénybe? Különösen többféle rendszeresen szedett készítmény esetén egy gyógyszerésszel végzett áttekintés sok félreértést megelőzhet.

A félbevágott tabletta sem mindig ártatlan

A gyógyszertárolás mellett egy másik gyakori otthoni szokásra is felhívja a figyelmet a Semmelweis főgyógyszerésze: nem minden tabletta felezhető biztonságosan. Egyes készítmények bevonata vagy gyógyszerleadási módja miatt kifejezetten fontos, hogy egészben maradjanak.

A tablettán látható bemetszés jelezheti, hogy osztható, de ezt sem érdemes pusztán ránézésre eldönteni. A betegtájékoztató vagy a gyógyszerész ad biztos választ. Ha pedig egy tabletta felezhető, a szakember a morzsálódást okozó konyhakés helyett erre szolgáló tablettavágó használatát javasolja.

A gyógyszeres szekrény tehát nem attól jó, hogy fehér ajtaja van és keresztet rajzoltak rá. A helye, a hőmérséklete, a páratartalma és a benne uralkodó rend sokkal fontosabb. Ha a tiéd jelenleg a zuhanyzó mellett lóg, talán éppen ma érdemes új lakóhelyet keresni neki.