Biztosabb lábakon.

A Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek esetében a rendszeres, heti min. 2 alkalmas, 1-2 órán át tartó mérsékelt testmozgás, például a séta vagy a kertészkedés javítja a betegség lefolyását. Ezen betegeknél az egyensúlyozási nehézségek később kevésbé jelentkeznek, például a járás vagy a napi tevékenységek során. A szellemi teszteken is jobban végeznek, a betegség több területen is lassabban halad előre.

Az eredmények azért figyelemreméltóak, mert azt jelzik: sosem késő nekikezdeni a testmozgásnak, még a betegség elején sem. Úgy tűnik, hogy a betegség progressziójának lassításánál fontosabb tényező az edzés fenntartása, mint az, hogy a kór kezdetén mennyi mozgott az illető.

A vizsgálatban 237 olyan embert követtek, akik a Parkinson-kór korai stádiumában voltak. Az átlag életkoruk 63 év volt, a kutatók 6 évig figyelték őket. Az aktivitás intenzitása önbevalláson alapult és emiatt vélhetően nem pontos.

A vizsgálat elején a résztvevők fizikai aktivitásának szintjét egy teszttel határozták meg, amely az előző heti aktivitás idejét és intenzitását mérte: például a biciklizést ugyanúgy, mint a házimunkát vagy a másokról való gondoskodást. Kognitív tesztekkel pedig a memóriát és verbális készségeket nézték, valamint azt, hogy mennyi időt vesz igénybe a szellemi feladatok elvégzése.

A kutatók szerint a betegség kezdetén tapasztalt fizikai aktivitás nem mutatott összefüggést később a kor előrehaladási sebességével. Sokkal fontosabbnak bizonyult a testedzés fenntartása. Azok, akik legalább heti 4 órát mozogtak a mérsékelt vagy erőteljesebb módon, például sétáltak vagy táncoltak, lassabb hanyatlást mutattak az egyensúly és a járás tekintetében 5 évvel később azokhoz viszonyítva, akik nem mozogtak annyit.

A szakemberek egy közönséges teszttel mértéke a Parkinson tüneteit 0-4 pont közti skálán. A magasabb pont súlyosabb tüneteket mutatott. A kevesebbet mozgók pontja hat év alatt 1,4-ről 3,7-re nőtt. Ezzel szemben a többet mozgóké 1,4-ről csak 3,0-ra emelkedett.

A szellemi teszteken egyszerű papír és toll teszteket alkalmaztak, hogy a mentális feldolgozás sebességét mérjék. A résztvevőknek 90 másodpercük volt arra, hogy számokat párosítsanak geometriai alakzatokkal és elérjenek maximálisan 110 pontot.

Azok az emberek, akik legfeljebb 15,5 óra mozgást (bármilyet) végeztek hetente átlagosan 44 pontról 40-re estek vissza a teszten 6 évvel később. Az átlagos csökkenés 44-ről 43 volt azoknál, akik 15,5 óránál több mozgást végeztek hetente.

A tanulmány ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a testmozgás késlelteti a Parkinson-kór tüneteit, csupán az összefüggést tárja fel.

A kutatócsapat vezetője Kazuto Tsukita Kyoto-i Egyetemről, a publikáció a Neurology c. tudományos folyóiratban jelent meg.