Vérivó szörnyeteg?
Báthory Erzsébet magyar grófnő 1560-ban nemesi családba született, az Erdély uralkodó famíliájaként ismert Báthory családba. A kislány gyerekként epilepsziától szenvedett. Akkoriban ennek a betegségnek egyik kezelési módszere volt, hogy az egészségesek vérét kenték az epilepsziás arcára vagy megitatták vele. Azt nem tudni, hogy a lány részesült-e ilyen kezelésben, ami a további életére kihatással lehetett. 1575-ben hozzáment Nádasdy Ferenchez. Politikai házasság volt, így mellette az asszony szerelmi afférokba bonyolódott.
1604-ben ismeretlen betegségben meghalt a férje. Ezután kezdtek a pletykák szárnyra kapni arról, hogy a grófnő fiatal lányokat öl meg, a vérüket issza, abban fürdik, hogy örök fiatal maradjon. 1610-ben II. Mátyás király felkérte Thurzó Györgyöt, hogy vizsgálja ki a szóbeszédek hátterét.
A következő évben Thurzó 300 szemtanút szerzett, akik látszólag megerősítették a mendemondákat. Egyesek a tortúrák véres nyomait vélték látni, másoknak volt rokona, aki a kastélyban halt meg. A híresztelések szerint Erzsébet eleinte fiatal parasztlányokat rabolt el, majd öletett meg, később arisztokrata lánykákat hívott „okítás” céljából magához. 1612 szilveszterén Thurzó felkereste Erzsébetet és állítólag egy halott lányt talált ott és egy másikat, aki még élt. A grófnő szolgálóit kivégezték, egy menekült meg közülük, a vérengző asszonyt pedig házi őrizetbe tették. Itt is maradt az 1614-ben, 54 éves korában bekövetkezett haláláig.
Azonban semmiféle dokumentum, bizonyíték nem támasztja alá ezeket a vádakat. A tanúk többsége is csak azt mondta, hogy ők maguk valójában nem láttak semmit, csak másoktól hallottak. A szolgák csak akkor vallották be az állítólag „bűntetteket”, amikor kínzásoknak vetették alá őket.
Az áldozatok száma vélhetően eltúlzott, nagy részük kitaláció. 650-et is emlegettek, ezt egy szolgálólány mondta, aki állítólag hallotta Erzsébet egyik bizalmasát, aki pedig állítólag látta Erzsébet egyik könyvében a feljegyzést.
II. Mátyás nagy adóssággal tartozott a grófnőnek, amit persze könnyen elengedtek, miután letartóztatták az asszonyt. Az is felmerült, hogy Thurzó hamis képet festett azért, hogy saját politikai ambícióját elősegítse és a királynak a tetszését elnyerje. A vérivós vámpírtörténeteket is csak a nő halála után kezdték gyártani.
Valójában nem tudni, hogy bármi is igaz-e a rémtettekből. Egyes történészek szerint azért került a grófnő a vádaskodások célkeresztjébe, mert hatalmas vagyona volt és ő maga nem gyilkos volt, sokkal inkább áldozat.
