A rizsben különösen sok lehet.

Az elmúlt években hallhattuk-olvashattuk, hogy bizonyos ételek-italok, így például egyes almalevek vagy rizsek magas koncentrációban tartalmaznak arzént.

Az arzén egy természetesen is előforduló elem, amely megtalálható egyes élelmiszerekben, a vízben, a levegőben és a talajban is. A talajvízbe is kerülhet a talajból és a sziklákból kimosódva, ami jelentős probléma forrása lehet, mivel az ivóvizünk egy részét is a talajvízből nyerjük.

Az arzén bekerülhet a növényekbe is a földből, vízből, levegőből és így az élelmiszerekbe is. Az arzént egyébként a növényvédőszerekben, fakonzerváló anyagokban és a dohánygyártásban is használják, az anyagot a vulkánokból és a bányákból nyerik.

Az arzén szerves és szervetlen formában is jelen lehet, előbbi esetben szénnel kombinálva, jóval kevésbé mérgező formában. Ezt a formát megtaláljuk például a halakban, kagylókban. A szervetlen forma sokkal toxikusabb, összefüggésbe hozták már a daganatos megbetegedésekkel is. A szervetlen arzént az építőiparban sokszor megtaláljuk, többek között a magas nyomáson kezelt fáknál.

Az arzénmérgezés leggyakoribb oka a szennyezett talajvíz hosszútávú fogyasztása.

A vezetékes vizekre különféle szabványok vonatkoznak, ezeket rendszeresen vizsgálják, azonban a saját kutakat nem mindenki méreti be. Pedig ez rendkívül fontos lenne, hiszen a kútvíz rengeteg arzént tartalmazhat, fogyasztásra alkalmatlan is lehet!

Az arzén a különféle gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben is megtalálható, de ott van az almalében és a tengeri herkentyűkben is.

A rizs például sokkal könnyebben veszi fel az arzént, mint más termények. A szakértők szerint, ha a rizst bőséges vízben főzzük, mint a tésztát, akkor akár 40-60 %-kal is csökkenthetjük a szervetlen arzén tartalmát. Ez a módszer azonban az értékes tápanyagok egy részétől is megfosztja a rizst.

A kiskertben termő zöldségeink-gyümölcseink, így a paradicsom, szamóca, borsó, bab kevés arzént halmoznak csak fel ehető részeikben. A levélzöldségek, pl. a saláta vagy a spenót raktároznak arzént a levelekben, de nem akkora mennyiségben, hogy gondot okozzon. A gyökérzöldségek, így például a sárgarépa, krumpli a héjukban arzént tartalmaznak. Ajánlatos őket meghámozni, de a héjat ne dobjuk a komposztra, így nem kerül vissza a talajba az arzén.

Ha hosszú ideig vagyunk kitéve az arzén-felvételnek, mérgezés léphet fel.

Ez jelentkezhet bőrprobléma formájában, akár bőrrák is kialakulhat, vérképzési szervek betegedhetnek meg, de tüdő-, veserák is előfordulhat. Számos más betegség is összefüggésben lehet az arzénfogyasztással, így például a cukorbetegség, magas vérnyomás vagy akár különféle termékenységi gondok.

Ha nagyobb mennyiségben nyelünk le arzént, 30 percen belül megjelennek a tünetek:

  • álmosság
  • fejfájás
  • zavartság
  • súlyos hasmenés

Amennyiben belélegezzük az arzént vagy lenyelünk egy kisebb mennyiséget, a tünetek kevésbé gyorsan jelenhetnek meg, és nem is olyan súlyosak:

  • torokkaparás, fémes érzés a szájban
  • túlzott nyáltermelődés, nyelési problémák
  • vér a vizeletben
  • izomgyengeség, görcsök
  • hányás, hasmenés