A magyar gyermekirodalom megteremtője.
1859. szeptember 30-án született a ma már Romániához tartozó Kisbaconban. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként, szerkesztőként dolgozott, többek között a Budapesti Hírlapban írt, de szerkesztette a Magyar Világ-ot és a Nemzeti Iskola-t is. Érdekesség, hogy álnéven is publikált különböző lapokban. 1887-től országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, főként az ifjúsági irodalom és a közoktatás témakörében szólalt fel.
Már diákkorában járt néprajzi gyűjtőkörúton. 1889-től egyre jobban elmélyedt a gyerekirodalomban, részt vállalt Az Én Újságom és a Jó Pajtás szerkesztésében. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: ez volt a Kis Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg.
Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv tucatnyi új kiadásaikkal, újabb átdolgozásaikkal évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak.
Benedek Elek sokoldalúságára jellemző, hogy verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben hazatért és szülőfalujában élt, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak, emellett szerkesztője a Cimbora c. lapnak. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője 1929. augusztus 17-én hunyt el. Emléke nem halványul, születésnapján tartjuk a magyar népmese napját is.
