Van annak valami semmihez sem fogható hangulata, amikor a nagymama konyhájából édes zsírillat száll, és a cukorral hintett csörögefánkok pironkodva várják a tányéron, hogy valaki lecsapjon rájuk. Ez az a sütemény, amit egyszerre hívunk csörögének, forgácsfánknak, herőcének vagy éppen masnicának – attól függően, hogy az ország melyik szegletében sütjük.
Hány név kell egy fánknak? – Csöröge, herőce, forgács és masni
- Csöröge: így ismerik leginkább a Dunántúlon, a ropogós hangjáról kapta a nevét.
- Forgácsfánk: az Alföldön gyakran így hívják, mert a vékony, ropogós tésztadarabok olyanok, mint a fakanálról lehulló forgácsok.
- Herőce: az északi vidékeken ez a kedves becenév terjedt el.
- Masni: a szegedi nagymamák így emlegetik, hiszen a tészta masnira kötve kerül az olajba.
Európától a magyar konyháig – a csöröge kalandos útja
A csöröge eredete régre nyúlik vissza, még a középkori Európában is sütöttek hasonló, olajban sült tésztákat. Franciaországban „bugnes”, Lengyelországban „chrusty” vagy „faworki”, Németországban pedig „Mutzen” néven futottak. Magyarországon a 18–19. században vált igazán népszerűvé, és hamar mindennapi kedvenc lett. Kétségtelen, hogy farsang környékén a legnépszerűbb, de igazából nincs olyan időszak, amikor ne esne jól egy tányér csöröge – legyen az vasárnapi ebéd utáni desszert vagy hétköznapi uzsonna.
A nagyi titkos fegyvere – így lesz ellenállhatatlan a csöröge
A csörögefánk igazi „nagymamás” sütemény. Nem véletlenül mondják, hogy az első adagot mindig a szakács eszi meg – persze csak ellenőrzésképpen, hogy elég ropogós-e. A második adagot a gyerekek kapják, akik már ott toporognak a konyhában. És ha marad belőle, a harmadik hullám a szomszédhoz kerül, mert hát ki tud ellenállni a frissen sült csöröge illatának?
Így készül a tökéletes csöröge – recept lépésről lépésre
Hozzávalók:
- 30 dkg finomliszt
- 3 tojássárgája
- 2 ek. tejföl
- 1 ek. porcukor
- 1 csipet só
- 1 tk. rum (a ropogósságért)
- olaj a sütéshez
- porcukor a szóráshoz
Elkészítés:
- A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a tojássárgákat, a tejfölt, porcukrot, sót és a rumot.
- Összegyúrjuk, majd kb. fél órát pihentetjük.
- Lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, derelyevágóval rombuszokat vágunk, középen bevágjuk, majd egyik sarkát áthúzzuk a nyíláson, hogy masni formát kapjunk.
- Forró olajban aranybarnára sütjük.
- Porcukorral bőven meghintjük, és azonnal tálaljuk.
Miért nem tudunk ellenállni neki? – nosztalgia egy falatban
Talán mert a csöröge nemcsak édesség, hanem élmény. Egy falat nosztalgia, ami visszarepít a gyerekkorba, amikor még az volt a legnagyobb izgalom, vajon hány fánkot tudunk felfalni egyszerre. És miért ne süthetnénk meg most is, egy sima hétköznap délutánon, amikor valami édes kényeztetésre vágyunk?
Az örök porcukros boldogság
A csörögefánk igazi magyar klasszikus lett, még ha rokonaival együtt jött is hozzánk Európából. Sok néven ismerjük, sokféleképp készítjük, de minden falatja ugyanazt üzeni: az élet lehet édes, ropogós és porcukorral meghintett – bármikor, amikor csak kedvünk tartja.
