Korunk hőse.
Dino Impagliazzo 90 éves, de hajlott kora ellenére sem pihenéssel tölti a mindennapjait. A csak „szegények séfjének” nevezett férfi azon fáradozik, hogy senki se maradjon éhes Rómában, akkor sem, ha az utcán kénytelen élni.
Hetente háromszor az idős férfi és az önkéntesek (akik az általa alapított RomAmoR szervezetnek dolgoznak) körbejárják a piacokat, pékségeket és bevásárolnak a vacsorához. Ezt követően nekilátnak a főzésnek: Dino úgy aprítja a hagymát, mint egy profi szakács, ördögien bánik a fakanállal. Szükség is van a főzőtudományára, mert sokan várják, hogy elkészüljön.
A történet 15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Dinót egy hajléktalan férfi szólította meg a római vonatállomáson és szendvicsre kért pénzt. Az idős férfi felismerte, hogy ahelyett, hogy venne neki egy szendvicset, jobb megoldás lenne, ha készítene néhányat neki és a többi hajléktalannak.
Gyorsan kiképezte magát szendvicsgyártásból és meleg ételek készítéséből. Kezdetben otthon dolgozott, de most már egy kényelmes, jól felszerelt konyhában süthet-főzhet a segítőkkel együtt. Az önkéntesek csapata már 300 tagot számlál – akadnak köztük fiatalok és idősek egyaránt.
Az aggastyán által alapított szervezet időközben kinőtte magát: napjainkban a RomAmoR önkéntesei a hét 4 további napján főznek és a város számos pontján, főképp állomások közelében osztják az így elkészül ételt.
Dino szerint fontos, hogy minél több ember bevonjanak, mert így tudnak együttérezni a jobb módúak is a nincstelenekkel, és az olasz főváros egy olyan hely lehet, ahol mindenki tiszteli és szereti a másikat.
Szombat esténként a vatikáni Szent Péter tér egyik árkádja alatt állítják fel a standjukat, hogy vacsorával kínálják azokat a hajléktalanokat, akik itt töltik az éjszakát. Ferenc pápa ugyanis orvosi helyiséget és fürdőlehetőséget nyújtó részt nyitott számukra.
Impagliazzo, akinek munkáját már az olasz elnök, Sergio Mattarella is elismerte „korunk hősének” nevezve őt, fáradhatatlanul dolgozik. Nemrégiben például 4 új önkéntes csatlakozott a csapathoz, őket vonta be a munkákba. Soha senkit nem küldenek el, minden segítő kézre szükség van. Ahogyan Dino fogalmazott az önként jelentkezőkről: „Köztünk maradnak.”
Képek: Reuters