Ellopott agy és titkos flörtök.
A legnagyobb 20. századi tudósnak tartott Albert Einstein 1955-ben hunyt el. Az elméleti fizikus munkásságával alapjaiban változtatta meg a tudományos gondolkodást.
Az általa kidolgozott általános relativitáselmélet a modern fizika egyik alappillére lett. Einstein hatása túllépett az általa forradalmasított tudományos területeken: intelligenciája és bölcsessége, határozott politikai és társadalmi nézetei a popkultúra egyik ikonjává tették.
Következzen most néhány kevésbé ismert, de érdekes tény Einstein életével kapcsolatban.
Későn kezdett beszélni
A gyermek Albert Einstein viszonylag későn kezdett el beszélni. Egészen hét éves koráig alig-alig lehetett szavát venni. Egyes feltételezések szerint ez az autizmus spektrumzavarok közé sorolt Asperger-szindróma jele, ami gyerekeknél többek között az átlagostól eltérő nyelvi és viselkedésbeli fejlődésben nyilvánul meg.
Nem is bukott meg matematikából
Bár sokan úgy hiszik, mégis tévhit, hogy Einstein iskolásként megbukott volna matematikából. Ellenkezőleg: jeleskedett a fizika és matematika tantárgyakban.
Legzseniálisabb gondolatai egyetlen év leforgása alatt születtek
Einstein 1905-ben négy olyan tudományos cikket is publikált, amelyek jelentősen hozzájárultak a fizika tudományának fejlődéséhez. Mindeközben doktori disszertációját írta, valamint a svájci szabadalmi hivatal szabadalomvizsgálójaként dolgozott. A négy értékezés közül az egyik a speciális relativitás elméletéről szólt, egy másikért pedig később megkapta a Nobel-díjat.
Nem a relativitáselmélet kidolgozásáért kapott Nobel-díjat
A Nobel-díjat Einstein nem a relativitáselméletért kapta, hanem egy másik kutatásáért, amely a fotoelektromos jelenséget mint kvantumjelenséget magyarázza. A relativitással kapcsolatos sokkal jelentősebb felfedezése díj nélkül maradt, mivel évekbe telt, amíg bizonyítani tudta az egyik legfontosabb feltevést, a gravitációs lencsehatást.
Túsztárgyaló is volt
Einstein közismerten pacifista volt. E meggyőződését tette próbára egy eset az első világháborút követő Németországban: radikális diákok túszul ejtették a Berlini Egyetem rektorát és több professzorát. Einsteint nagy tisztelet övezte az egyetemen, így őt és Max Bornt, a kvantummechanika-kutatás német származású úttörőjét kérték fel a tárgyalásra. Nem eredménytelenül: sikeresen megoldották kiélezett helyzetet.
Volt egy házasságon kívül született lánya
Mialatt Einstein Zürichben járt egyetemre, szerelmi viszonyba keveredett egy diáktársával, Mileva Marić-tyal, aki végül az első felesége lett. Ezt megelőzően azonban, még kapcsolatuk elején született egy kislányuk, aki a Lieserl nevet kapta. A gyermeket Mileva szülei szerbiai otthonában szülte meg. Ezt követően a pár soha többé nem tett említést a gyermekről, ami arra enged következtetni, hogy a kicsi még csecsemőkorában meghalt, esetleg nevelőszülőkhöz adták.
A női nem nagy rajongója volt
Einstein Milevával kötött házassága válással ért véget legfőképp Einstein flörtjei és alkalmi viszonyai miatt. Másodunokatestvére, Elsa lett a második felesége. Elsával való házassága alatt is folytatta a kicsapongást, de felesége elnézte neki a diszkréten kezelt légyottokat.
Nobel-díjának összegét első feleségének ajánlotta fel
Einstein válását Mileva Marić-tyal azzal a feltétellel mondták ki, hogy köteleznie kellett magát: ha egyszer elnyeri a Nobel-díjat, a vele járó pénzösszeget volt feleségének adja. Erre később, 1922-ben sor is került.
Felkérték, hogy legyen Izrael elnöke
A fizika területén elért eredményein kívül Einstein politikai nézeteiről is híres volt. Egész életében háborúellenes magatartást tanúsított, és a második világháborút követően a nukleáris fegyverek elterjedése ellen emelte fel a szavát. 1952-ben az izraeli kormány felkérte, hogy legyen Izrael második elnöke. Einstein előrehaladott korára hivatkozva nemet mondott a felkérésre.
Ellopták az agyát
Einstein kívánsága az volt, hogy halála után hamvasszák el. A boncolását 1955. április 18-án Pricetonban végző patológusnak, Dr. Thomas Harvey-nak azonban más tervei voltak. Kapva az alkalmon, hogy tanulmányozza a kor egyik legnagyobb zsenijének az agyát, ellopott mintegy 1,22 kg-nyi agyszövetet, a halott szemeit pedig Einstein szemorvosának adta. Harvey az agyszövetet több részre vágta és üvegekben tárolta. 43 évvel később a mintákat visszajuttatta Princetonba.
