Íme, a kulcs: meghosszabbodnak a telomerek.

Eddig is tudtuk, hogy a testmozgás minden korban hozzásegít az egészséges, kiegyensúlyozott élethez, de az újabb kutatások rávilágítanak arra, hogy van egy korszak az életünkben, amikor ez egyenesen kulcsfontosságú. Egy kiterjedt, több mint 315 ezer résztvevővel végzett vizsgálat során kiderült, hogy azok az emberek, akik a 40-es éveikig (vagy legkésőbb az 50-esekig) beépítik a rendszeres mozgást az életükbe, még mindig profitálhatnak annak előnyeiből.

A kutatók 3 csoportba osztották a résztvevőket az aktivitásuk szintje alapján: az egyikbe azok kerültek, akik már fiatal felnőtt koruk óta mozognak, a másikba azok, akik később kezdték és a harmadikba azok, akik korábban sportoltak, de már nem. Meglepő volt, hogy az a csoport, aki idősebben kezdett mozogni, sikeresen csökkentette a halálozási arányt 32-35 %-ra a kontroll csoporthoz képest (ők azok, akik sosem sportoltak, és most sem teszik).

Egy másik tanulmány is alátámasztotta az eredményeket: a közel 36 ezer résztvevővel futó vizsgálatban az átlagéletkor 62 év volt, de már mindenki 40 felett volt. Az inaktívak ötször nagyobb valószínűséggel haláloztak el idő előtt, a rendszeresen mozgókhoz képest.

Kaliforniai tudósok arra jutottak, hogy a hosszabb élet a hosszabb telomerekkel van összefüggésben. A telomerek kromoszomális DNS sapkák, amik a kromoszómákat védik. Márpedig a telomerek idő előtti megrövidülésének megakadályozásában kulcsszerepet játszik a mozgás: a séta, a bicajozás, kocogás, úszás, stb. A szervezetünkben található telomerek idővel rövidülnek, a rövidebb telomerek a betegségekkel, például a rákkal vannak összefüggésben. Így aztán nem meglepő, hogy a tudósok azt kutatják, mi képes a telomerek hosszát megnövelni. A megrövidült telomerek ugyanis felgyorsítják a sejtöregedést és csökkentik az élettartamot, viszont a mozgás, főként 40 év felett, megvédheti őket a rövidüléstől.

A testmozgás minden korban nagyon fontos, és minél korábban kezdjük a rendszerességet beépíteni, annál jobban segít egész életünkben fizikailag aktívnak maradni.

Ha pedig felnőttként mozgunk, akkor csökkenthetjük a krónikus betegségek és sérülések rizikóját, és megtarthatjuk testi-szellemi egészségünket. Rengeteg ember középkorúként kezdi felfedezni az idősödés velejáróit – a csontok gyengülését, az izomtömeg vesztését, a súlygyarapodást, a fáradékonyságot – így a 40 körül és feletti fizikai aktivitás fontos elemévé kezd nálunk is válni az aktívabb, sportosabb élet.

Egy amerikai tanulmány szerint azok, akik hetente 450 percet mozognak (több, mint egy órát naponta) 39 %-kal kisebb valószínűséggel halnak meg idő előtt.

Egy brit tanulmány szerint az idősebb, 55 és 79 év közötti felnőttek közül azok, akik már évek óta rendszeresen sportoltak, lassabban öregedtek, mint azok, az egyébként egészséges felnőttek, akik nem mozogtak.  A rendszeresen, hosszútávon mozgók nem veszítenek az izomtömegből sokat, nem nő a testsúlyuk és a koleszterinszintjük sem. A férfiak tesztoszteron szintje is magas marad, így elkerülik a változókorral járó kellemetlenségeket. A legmeglepőbb azonban az, hogy az immunrendszer mintha nem öregedne!

Remélhetőleg ezek a vizsgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy belássuk: az idős kor nem jelent egyet a mozgásképtelenséggel, nem olyasmi, amit már csak végigkínlódni lehet. Nagyon sokat tehetünk mi magunk is a minőségi szenior életért!