„Ha jön a hideg, sajog a térdem; ha front van, fáj a sebem; ha erős a szél, feszülnek az izmaim” – ugye ismerős?
Egy kutatás alapján a megkérdezett páciensek 92%-a az esős, vagy hideg időhöz kapcsolja a krónikus panaszait. A leggyakrabban az ízületi gyulladások fellángolását szokták emlegetni az időjárás viszonylatában.
A témában számos kutatást végeztek már szakemberek. Lássuk a legfontosabbakat:
Redelmeier & Tversky a gyulladásos fájdalom intenzitását vizsgálta a légnyomás, hőmérséklet, páratartalom változásának összefüggésében egy olyan módszerrel, ahol a vizsgált személyek maguk rögzítették a fájdalomszintet. Érdekes módon semmilyen kapcsolatot nem találtak a vizsgált tényezők között.
Egy másik kutatás a hőmérséklet, a légnyomás és a csapadék hatását vizsgálta, de szignifikáns kapcsolat egyedül a növekvő légnyomás és a kézízületi fájdalom között volt, az is kizárólag nők esetében.
Egy Angliában készült tanulmány szerint azokon a napokon, amikor melegebb volt az idő és több a napsütéses órák száma, kevesebb fájdalmat jeleztek a vizsgált alanyok, mint a hidegebb, kevésbé napos időszakokban. Tudjuk viszont, hogy a kevesebb idejű napsütés jól korrelál a depresszióval, a szorongással és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével. Így tehát a borús időben növekvő fájdalomintenzitás inkább más tényezők következménye.
Lehet, hogy a vérünkben van?
A fájdalom periodikus fellángolása az egyik fő jellemzője a sarlósejtes vérszegénységnek, így az időjárásra reagáló krónikus fájdalmak vizsgálatánál ez a jelenség is a kutatás részét képezi.
Az eredmények ellentmondásosak: vannak vizsgálatok, melyek semmilyen összefüggést nem találtak a hőmérséklet és a kórházba járás között, mások szignifikáns kapcsolatot mutattak ki az alacsony hőmérséklet és a fájdalom, illetve a szélsőséges hőmérséklet és a sürgősségi ellátás között, megint mások pedig a szélerősség hatását bizonyították.
Kellemetlen idő, kínzó fejfájás?
Az időjáráshoz kapcsolt másik gyakori kellemetlenség a migrén. Egy német tanulmány egy éven keresztül vizsgált 100 migrénes beteget, de semmilyen igazolható hatását nem mutatták ki az időjárásnak a migrén gyakoriságára vagy súlyosságára nézve. Érdekesség viszont, hogy ha az egyéneket tekintjük, akkor a páciensek 13%-ánál bizonyíthatóan befolyásolta a migrént a hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom.
Az igazi Achilles-sarunk a hátunk
Egy ausztrál kutatás 993 főnél vizsgálta 7 meteorológiai faktor hatását a hátfájdalomra, de ezek közül csak kettő (az erős szél és hirtelen széllökések) mutatott egyáltalán bármiféle kapcsolatot, a többi semmilyen hatással nem bírt.
Ezek szerint mindez csak babona?
Úgy tűnik, hogy a krónikus fájdalmat nem befolyásolja az időjárás, vagy csak nagyon speciális körülmények között. Ha mégis összefüggést vélünk felfedezni, az nem tud tisztán, közvetlenül ok-okozati lenni, számos más tényező is közrejátszik. Hogy mi ebben a jó hír? Egyrészt nem kell rettegnünk, ha az időjós kedvezőtlen időjárást jelez, mert ezek szerint nem törvényszerű, hogy az eső, a szél a fájdalmat is magával hozza.
Vannak elméletek, amelyek szerint nem
Van azonban néhány elmélet, ami megpróbál logikus magyarázatot adni az időjárás és a fájdalom vélt kapcsolatára. Amikor a légnyomás leesik (többnyire a rossz idő megérkezése előtt), a környező levegő kevesebb erővel feszül neki az ízületeknek, a szalagok tágulnak, kinyúlnak, ami végül nagyobb nyomás alá helyezi az érintett ízületet. Ez magyarázhatja a gyulladásos ízületi fájdalom fokozódását
Szöveteink zsugorodnak és nyúlnak
Van egy egészen új kutatási metódus is, ami a fascia oldaláról közelíti meg a kérdést: szöveteink éppúgy reagálnak a hőmérsékletváltozásra, mint más szerves vagy épp szervetlen anyagok, tárgyak, felületek: hidegre az aszfalt zsugorodik, melegre megnyúlnak a vezetékek. Könnyen megfigyelhetjük ezt magunkon is: az a gyűrű, ami nyáron pont jó, télen szinte leesik az ujjunkról.
Figyeljünk az időjárásra, de hallgassunk a szakemberre!
A krónikus fájdalommal élők nagy része bólogatna, hogy igen, makacs időjárás mellett neki is jobban fáj. Azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fájdalom intenzitásának növekedése valóban a meteorológiai tényezők szerint alakulna. Egy sor egyéb tényező is befolyásolhatja a fájdalomszintet, mint az alapbetegségek, korábbi traumák, fogékonyság, hangulat és életmód és az a tény, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani. Kodak Adrienn szerint „mindenféleképp érdemes keresni a megoldást a fájdalom kezelésére akár önerőből, akár szakember segítségével, hogy elkerüljük az ’EZ VAN’ kényelmes, de kevésbé kellemes álláspontot.”
A cikk szerzője: Kodak Adrienn, humánkineziológus, rehabilitációs terapeuta
