Mentális segítség.

A természetben járva nem csak a szemünknek jut élmény, de a többi érzékszervünknek is. Egy erdőben, tóparton vagy nemzeti parkban felfigyelhetünk a természetes hangforrásokra: a csobogó vízre, a susogó szélre, a neszező állatok zajára.

Egy nemrég megjelent elemző tanulmányban a természetes hangforrások hatását vizsgálták a látogatók biomarkereire, tucatnyi különböző cikket is szemlézve a témában. Szerzője, Rachel Buxton, természetvédelemmel foglalkozó tudós az ottawai Carleton Egyetem kutatója a zajszennyezés okozta stressz válaszok vizsgálatától a hangok gyógyító hatásának elemzése felé fordult.

Buxton a tanulmány bevezetőjében egy olyan cikkre utalt, amely azt mérte, hogy a különféle faktorok, mint az alváshiány és a fertőzések miként vettek el egészséges életéveket az emberiségtől. Azt találta, hogy 650 000 évet a zajszennyezés vesz el az életünkből, ami 1000 %-kal több, mint amit a szív- és érrendszeri betegségek miatt veszítünk.

A hangok reakciót váltanak ki minden gerincesben, a legtöbb állat, sőt a növények is úgy fejlődtek, hogy a hangok segítségével navigálnak a környezetükben, találják meg az élelmet vagy a társaikat, kerülik el a veszélyt. A zajszennyezés miatt elfedett hangok idegrendszeri problémákhoz vezetnek, így például a kortizol szint növekedéséhez, ami negatívan hat az egészségre.

Az egyik elmélet szerint a természetes hangok azért támogatják az egészséget, mert nem igényelnek közvetlen figyelmet, ki tudunk közben kapcsolni, amit a városi környezetben szinte lehetetlen megvalósítanunk.

Buxton 36 cikket vetett egybe, amelyeknek adatai alapján átlagosan 28%-ban csökken az idegeskedés, az aggódás, ha a madarak, a szél, a víz természetes hangjait hallgatjuk. Az egészségi állapot hagyományos markerei, így például a vérnyomás, a pulzus vagy a fájdalom a legjelentősebb csökkenést (23%) a víz geofizikai hangjaira mutatták.

Azonban a legtöbb tanulmány eddig laboratóriumi körülmények között vizsgálódott. Most Buxton és munkatársai az USA nemzeti parkjaiban tanulmányozták a természetes hangokat, mérési rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy tájékoztatni tudják a természetvédelmi őröket arról, hogy miként szervezzék a parkok infrastruktúráját a minél jobb hangmegőrzésért.

A parkokban a mesterséges zaj rombolja a látogatók egészségét és élvezeti lehetőségét közvetlenül környezeti stresszként, közvetve pedig azzal, hogy megváltoztatja a hangkeltő állatok számát és csökkenti a természetes hangok sokféleségét. Amikor azonban a természetes hangok az antropogén zajjal együtt hallhatók, a zajszennyezés negatív hatásai nagyrészt csökkennek.

Buxton 221 hangmintát elemzett (68 természetvédelmi területről) és úgy találta, hogy 75%-ukban magas a természetes zajok aránya az idő ¾-ében. A nemzeti parkok aktívan dolgoznak azon, hogy megvédjék és fenntartsák a hangokat.

A hangok  kincset érnek. Fantasztikus természetes források, amelyek a jólétünkhöz, egészségünkhöz is hozzájárulnak.