Tudatosabb háztartásvezetés.
Bár az utóbbi időben szinte mindenki rákényszerült a spórolásra, sajnos még mindig a konyha az a terület, ahol dobáljuk ki a pénzt az ablakon. Vagy ha nem is az ablakon, de kukába, ide kerül a sok maradék, megpenészedett, meg nem evett, lejárt, tönkrement étel.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a háztartások élelmiszerhulladék termelését kívánja felmérni.
A hivatal 2016 óta követi nyomon a hazai helyzet alakulását, amely nemcsak az Európai Unió tagállamainak adatszolgáltatási kötelezettsége miatt lényeges, hanem az élelmiszerpazarlás megelőzés terén is kijelöli az irányt a legproblémásabb területek feltérképezésével.
Az élelmiszerhulladék visszaszorítása a szakértők szerint tudatossággal és szemléletformálással is csökkenthető lenne.
Néha érdemes felülvizsgálni a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszerhulladék megtakarítását érhetjük el. A legelső lépés, amelyet megtehetünk az élelmiszerpazarlás mérsékléséért, hogy feltérképezzük a háztartásunk gyenge pontjait. Ehhez jó módszer, ha egy héten keresztül hulladéknaplót vezetünk, amely rögzíti, miből és mennyi került a szemétbe, mi az, amire a jövőben célzottan figyelhetünk.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”, amelynek jelentős része (több mint 25 kg) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Bár a tendencia csökkenő, még mindig 245 ezer tonna ételt dobunk ki ily módon.
A Maradék nélkül program honlapján rengeteg segítséget, hasznos információt, letölthető anyagot találhatunk az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez.
Forrás: portal.nebih.gov.hu
