„Szorgalom és rend tartja a házat fenn.”

A falvédők „divatja” nem hazai sajátosság, német nyelvterületről származik, a paraszti lakásokba a fedett kályhák megjelenésével került be, amikor megszűnt a füstölés. A tiszta falakra szívesen rakták fel a háziasszonyok a textíliát, egyrészt azért, hogy védje a falat, másrészt térjelölő funkciója is volt, jelezte, hogy hol van a mosdó vagy az étkező rész a konyhában.

Fotó: Meska
Fotó: Galéria Savaria
Fotó: nyirgorkat.hu

Olcsó is volt, vásárokban is árulták, de maguk is el tudták készíteni, nem kellett hozzá nagy varrástudomány. Általában férfi és nő szerepelt rajta, gyerek vagy család nem volt jellemző. Kevés színt használtak, legfeljebb kettőt-hármat, leginkább pirosat, zöldet vagy kéket. A mintákat láncöltéssel, szálöltéssel varrták ki, az anyag szélét beszegték.

Fotó: ovodamuzeum.blogspot.com
Fotó: Pinterest

A lényeg tulajdonképpen a szöveg volt, amelyek között sok a közmondás, vagy a nótákból, ismert versekből vett idézetek, vagy a szentimentális, romantikus szöveg. Megjelenik sok esetben a humor is, és akad a hazafisággal kapcsolatos mondanivalóval ellátott is.

Manapság már nem divat a falvédő, de lelkes gyűjtőknek hála mára sem merültek feledésbe ezek a tárgyak.  Az erdélyi Csíkmenaságon például a falvédők gyűjtése kb. 15 éve kezdődött, Károly Veronika tanítónő ugyanis a gyerekeknek feladatul adta ki, hogy vigyenek be olyan régi tárgyakat az iskolába, amelyeket még a nagyszülők használtak. Sokan hoztak be falvédőket, ezt követően kezdett gyűjtésükbe a tanárnő.

Veronika elmondása szerint ezeket a textileket már kirakták a lakásból, talán még nagyszülőknél lehet látni, vagy a kinti vécén olyannál, aki sajnálta eldobni. Nagyon sokat elhasználtak mosogatórongynak. A menasági gyűjtemény két részre osztható: a vallásos és a mindennapi életből vett szövegűekre. Sok a szerelmes szöveg, bátran megjelenik az intimitás: „Nem bűn a csóklopás, csak ha nem látja más”. A tanárnő elmondása szerint arrafelé a falvédők a hetvenes, nyolcvanas évekig „élték” virágkorukat. A gyűjtés során volt olyan idős asszony, aki azt mondta, akárhányszor ránézett az adott falvédőre, a fiatalkora jutott eszébe. „Amikor a falvédőre nézel, egy korszak néz vissza.” – idézte őt a Székelyhon.ro magazin.

Magyarországon Hatvanban büszkélkedhetnek a legnagyobb (közel 800 darabos) gyűjteménnyel, a Hatvany Lajos Múzeum néprajzi részlegén.

Az intézmény falvédői országos jelentőségűek, gyűjtésüket, illetve megvásárlásukat Kovács Ákos – az intézmény egykori igazgatója – intézte az 1970-es évek végén, ’80-as évek elején. A feliratok érdekessége, hogy nemcsak a háziasszonyoknak szóló egyszerű tanácsokat közvetítik, hanem gyakran politikai tartalmúak, például a trianoni döntésre reflektálnak.

Fotó: Pinterest
Fotó: MúzeumDigitár
Fotó: Galéria Savaria

Forrás: www.hatvanymuzeum.net és szekelyhon.ro



Címke: kézimunka