Friss statisztikák szerint 2024-ben is nőtt azoknak a magyar nyugdíjasoknak a száma, akik külföldön élnek és oda kapják a nyugdíjukat. Tavaly már több mint 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat vagy egyéb ellátást külföldi bankszámlára. Ez a tendencia évről évre emelkedőt mutat, és érdemes megvizsgálni, mi áll a háttérben.

Hova érkeznek ezek az utalások?

A legfrissebb adatok szerint:

  • 34,5% a külföldre utalt nyugdíjakból Németországba érkezik,
  • 12% Ukrajnába,
  • 10% Ausztriába,
  • a fennmaradó rész pedig szétszóródik további országok között, mint Svájc, Kanada, az Egyesült Királyság vagy az USA.

Miért költöznek külföldre a nyugdíjasok?

A magyar nyugdíjrendszerből külföldre történő ellátáskifizetés többféle okra vezethető vissza:

1. Gazdasági okok és jobb életszínvonal

Sokan azért választják a külföldi életet, mert ott nyugdíjukból magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak. Még egy közepes összeg is többet érhet olyan országban, ahol jobbak a szolgáltatások, az ellátás vagy az infrastruktúra.

no a kulfoldre utalt nyugdijak szama 1
Nő a külföldre utalt nyugdíjak száma

2. Családi kötelékek

Nem elhanyagolható tényező, hogy sok nyugdíjas gyermeke már külföldön él, dolgozik, családot alapított. Az idősebbek számára fontos, hogy közel legyenek az unokákhoz, segíthessenek, vagy egyszerűen csak ne egyedül töltsék el az időskort.

3. Egészségügyi ellátás

Néhány országban (pl. Németország, Ausztria) a nyugdíjas korúak számára jobb vagy gyorsabb az egészségügyi ellátás, ami kulcsfontosságú döntési szempont lehet.

4. Korábban külföldön dolgozók hazautalásai

Nem minden esetben öregkori kiköltözésről van szó. Vannak, akik részben vagy teljesen külföldi munkaviszony alapján szerezték meg nyugdíjjogosultságukat Magyarországon, majd továbbra is külföldön élnek, de a magyar ellátás is jár nekik.

Mi jár a külföldön élő nyugdíjasoknak?

A magyar nyugdíjtörvény szerint az állampolgárok akkor is jogosultak a Magyarországról járó nyugdíjra, ha külföldön élnek. A Nyugdíjfolyósító Intézet évente ellenőrzi a jogosultságot, ehhez élőnyilatkozatot kell benyújtaniuk. Az utalásokat devizában végzik, rendszerint közvetlenül az érintettek külföldi bankszámlájára.

Mi a feltétele annak, hogy valaki külföldre kérhesse a magyar nyugdíját?

Ahhoz, hogy egy jogosult személy külföldre utaltassa a magyar nyugdíját, az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  1. Magyar nyugdíjjogosultság megléte: az illetőnek jogszerűen megállapított magyar öregségi nyugdíjra vagy más nyugdíjszerű ellátásra kell jogosultnak lennie (pl. özvegyi nyugdíj, rokkantsági ellátás).
  2. Külföldi lakóhely vagy tartózkodási hely: a nyugdíjasnak igazolnia kell, hogy tartósan külföldön él. Ehhez megfelelő lakcím, tartózkodási engedély vagy hasonló hivatalos dokumentum szükséges.
  3. Élőnyilatkozat benyújtása: évente be kell nyújtani az úgynevezett élőnyilatkozatot („Declaration of Life”) a Nyugdíjfolyósítóhoz. Ez történhet közjegyző, konzulátus vagy más hivatalos szerv igazolásával. Ennek hiányában a folyósítást felfüggeszthetik.
  4. Külföldi bankszámla megadása: a nyugdíj devizában kerül kifizetésre a megadott külföldi bankszámlára. Fontos, hogy a számla tulajdonosa megegyezzen a nyugdíj jogosultjával.
  5. Adminisztratív kapcsolattartás: a nyugdíjasnak elérhetőnek kell lennie postai vagy elektronikus úton, hogy a hatóságok szükség esetén kapcsolatba tudjanak lépni vele.

Ezek teljesítése esetén a magyar állam vállalja a nyugdíj kifizetését külföldre, devizában.

Mire érdemes figyelni?

A devizaátváltási árfolyam befolyásolhatja a nyugdíj valós értékét.
A külföldi tartózkodás hossza és jellege hatással lehet egyes ellátások meglétére (pl. őszi pótlékok, extra juttatások).
Az adminisztráció pontos és időszerű elvégzése kulcsfontosságú, különösen az élőnyilatkozatok esetében.

Hogyan tovább?

A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a jövőben is emelkedhet a külföldre utalt nyugdíjak száma. Ez a mobilitás nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is fontos jelenség, amelyre a magyar nyugdíjrendszernek és közpolitikának is reagálnia kell.

A kérdés már nem az, hogy helyes-e vagy sem külföldön élni időskorban, hanem az, hogy hogyan lehet ezt minél jobban, biztonságosabban és emberközpontúan támogatni.