105 évesen félrelépett.
1635. november 15-én végső nyugalomra helyezték Thomas Parr testét. A férfi addigra már valódi sztár volt, aki a szóbeszéd szerint 1482-ben vagy 1483-ban született és 152 éves korában érte a halál.
Parr szokatlan életkora óriási szenzációnak számított és amikor Londonba ment élete vége felé, hogy a királlyal találkozzon, a tömeg kis híján agyonnyomta, mivel mindenki őt akarta látni, hallani és megérinteni. Noha nehéz elhinni, hogy tényleg ilyen hosszan élt, az bizonyos, hogy a kor egyik legnevesebb orvosa boncolta a holttestét és nem vonta kétségbe a korát.
A történészek leginkább John Taylor irományából ismerik Parr életét. Az ő brosúrája szerint Parr Shropshire-ben született és 17 évesen kezdett gazdálkodni, majd 18 évvel később jutott a saját farmhoz. Ezt 102 éves koráig 3 tulajdonos generációtól bérelte, amikor élethosszig tartó bérleti szerződést kötött, ami a bérbeadónak rossz üzlet volt, mivel Parr még 50 évet élt.
A matuzsálem 80 éves koráig egyébként agglegény volt, ekkor nősült meg, első feleségétől két, csecsemőként elhunyt gyermeke született. Miközben házasságban élt, afférja volt egy Katherine Milton nevű nővel, aki gyereket szült neki. Abban az időben Parr már a 105. évében járt. Amikor felfedezésre került a viszony, az aggastyán kénytelen volt vezekelni a hűtlenségért. 10 évvel később, amikor a neje elhunyt, másodszor is megnősült, ekkor már 122 éves volt.
1635-ben Arundel grófja látogatta meg az idős férfit, aki egy apóka volt, ősz szakállal, már 20 éve vakon és önállóan járni sem tudott. Az gróf jószándékkal Londonba vitte Parr-t, hogy I. Károly királlyal találkozzon. Amikor bemutatták az udvarban, az uralkodó hozzá fordult egy kérdéssel: ’Másokénál hosszabb az életed. Mi többet tettél, mint a többiek?’ ’Vezekeltem, amikor 100 éves voltam.’ – felelte Parr.
Tom Parr óriási sztárrá vált a londoni nemesek között. A portréját Peter Paul Rubens és Anthony van Dyck festette, a legfinomabb borokat és étkeket szolgálták fel neki a vacsorákon, azonban a gasztronómiai túltengés és a megváltozott környezet miatt hamarosan súlyosan megbetegedett.
Amikor 1635. november 13-án elhunyt, Károly király a saját orvosát kérte fel a boncolásra. A zseniális doktor, aki a vér keringését írta le, azt jelentette, hogy Parr minden szerve egészséges volt, kivéve a tüdőt, ami tüdőgyulladás jeleit mutatta és emellett még szívelégtelenségben is szenvedett az aggastyán. William Harvey doktor úgy vélte, hogy Parr még tovább élhetett volna, ha nem hagyja el a tiszta levegőjű farmját és nem adja fel az étrendjét.
1837-ben azonban újra alaposan kivizsgálták az esetet és semmiféle bizonyítékot nem találtak az az extra hosszú életre. Sok történész úgy véli, hogy Parr még 100 éves sem volt a halálakor és hogy a dokumentumai összekeveredtek a nagyapjának a papírjaival Akárhogy is, a legendáját kőbe vésték, sírkövét a Westminsteri apátságban őrzik.
