Legelő munkások.
Az elmúlt évben az ír Howth’s Head félszigeten jelentős tűz pusztított, ami felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy nagyobb odafigyelés szükséges a gyomnövényzet kordában tartását illetően. Egy tereprendező csapatot is munkába állítottak, akik kezelésbe vették a gazokat, amelyek azonban rendkívül gyorsan kezdtek visszanőni az ásott tűzgátlók felett.
Itt jött a képbe egy ősi ír kecskefajta, amelyet a folyamatos táplálkozása, szüntelen rágása tesz a gyommentesítésben nélkülözhetetlen tényezővé.
Az ’Old Irish Goat’ (kb. ’Öreg ír kecske’) egy kritikusan veszélyeztetett faj, amely Írország természetesen alkalmazkodó kecskéje volt, de már több mint 100 éve eltűnt a dombokról. A fajtát fogságban tenyésztették és csak kis számban kóborol a távoli lankás vidékeken. Mára a számuk drasztikusan csökkent, de egy szervezet gondoskodik arról, hogy a génállományát megőrzik, nem keverik a házikecskéével. Ettől a társaságtól kaptak a tűzoltók megelőző-gyommentesítő feladatokra 25 állatot.
Az Old Irish Goat rövid lábakkal, hosszú szarvakkal, vastag bundával és kis fülekkel rendelkezik. Kiválóan alkalmazkodott az ír dombokon történő élethez. Ezek az állatok a hegyekből jönnek, mindenfélét megesznek, amit ott találnak: bokrokat, bozótot, hangaféléket, tövises rekettyét. Ők azok, akik legalkalmasabbak a gyommentesítés feladatára.
A kecskék tehát fontos munkát kaptak, amit lelkiismeretesen el is végeznek. Nem csak turistalátványosságok, de meg is dolgoznak a sikerét.
Jelenleg a kis csapat 14 dajkából és 11 gidából áll, őket felnőtt bakokkal egészítik ki, a cél az, hogy egy 100 fős tűzmegelőző sereg legyen. Különösen hangozhat ez a csapadékos, borús országban, de a tűzoltási feladatok mellett ez lehetőséget ad arra is, hogy felhívja a figyelmünket egy különleges, feledésbe merült kecskefajtára.
Kiemelt kép: Old Irish Goat Society
