Fontos kötelékek.

A híres indián vezér, Ülő Bika dédunokáját azonosították egy megőrzött hajtincs DNS vizsgálata során.

A 73 éves Ernie LaPointe most már bizonyítottan is az indiánfőnök legközelebbi élő leszármazottja.

Ülő Bika 1831-ben született Tatanka Iyotake néven. A hunkpapa sziúk vezetője, gyógyító ember volt, indián sámán, aki mintegy 1200 sziú és sájen (cheyenne) harcosával 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában megsemmisítő győzelmet aratott az amerikai hadsereg 7. lovasezrede fölött. A diadalt állítólag Ülő Bika látomásai hozták el. A sziúk felkelése azért tört ki, mert 1868-ban az Egyesült Államok kormánya elűzte a bennszülötteket az eredetileg nekik ítélt földjeikről, miután a területükön lévő Fekete-hegyekben aranyat találtak a pionírok.

A mostani eredmények azért is jelentősek, mert így segíthetik La Pointe-t abban, hogy lezárva a régóta tartó küzdelmet, dédapját a megérdemelt, tradicionálisan jelentősebb helyen temethesse el.

A munkájában rengeteget köszönhet Eske Willerslev ökológia- és evolúcióprofesszornak.

Indian Chiefs 1875

A kutatás során egy megőrzött hajfürtöt vettek elemzés alá, amit szobahőmérsékleten tároltak a Természettudományi Múzeumban, több mint egy évszázadon keresztül. Már csak nagyon kevés DNS-t sikerült belőle kivonni, ami nem volt elegendő a szokványos vizsgálathoz. La Pointe kijelentette, hogy az anyján keresztül kapcsolódik Ülő Bikához, ami azt jelentette, hogy nem lehetett a hagyományos, ivari kromoszómákhoz kötődő vizsgálati módszerekkel dolgozni, hanem egy új technika kifejlesztésére volt szükség, ami 14 évet vett igénybe. Jó hír azonban, hogy ezután már könnyebb lesz akár egy haj-, fog-, csontmintából rokonságot vizsgálni, akár híres történelmi személyek esetében is.

Az 1876-os győztes csata után Ülő Bika és törzse Kanadába menekült, ahol 1881-ig éltek. 1881. július 20-án a vezető visszatért szülőföldjére, és harcosaival letette a fegyvert az amerikai csapatok előtt, mivel az amerikai kormány amnesztiát ígért neki. Népével együtt a mai Standing Rock Sziú Rezervátum területére deportálták. Életének későbbi szakaszában Ülő Bika Buffalo Bill bölényvadász és showman vadnyugati show-műsorával járta az országot, ahol nagy népszerűségnek örvendett.

Sitting Bull by Goff, 1881

1890-ben ismét fellángoltak az indulatok. 1890. december 15-én hajnalban néhány önkéntes és az Egyesült Államok indián rendőrségének tagjai vették körül Ülő Bika rezervátumban lévő házát. A kirobbanó lövöldözésben Ülő Bika és kedvenc fia, Varjúláb is életét vesztette. Ülő Bika holttestét a rendőrség elvitte Fort Yates-be (Észak-Dakota) és a katonai temetőben hantolták el.