Vénák védője, parkok dísze.
A Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013 óta választja meg az Év gyógynövényét, ezzel egy fajt fókuszba állítva. 2023-ban egy olyan növény lett a cím birtokosa, amelyet parkokból, kertekből dísznövényként is ismerünk. Az Elő-Ázsiából és a Balkán-félszigetről származó közönséges vadgesztenye magját sokan mosásra is használják szaponintartalma miatt.
A vadgesztenyefa virágai április-májusban nyílnak, fehér, tövükön sárga, később pirosló szirmú bugákakat alkotnak, emiatt a népnyelv bokrétafának is nevezi. Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, amelyek 1-3 fényes, gesztnyebarna magot tartalmaznak.
A vadgesztenyének nem csak a magja, de a kérge és a levele is gyógyhatással bír.
Már a népi gyógyászat is ismerte a növényt, magját lóeleségként és a lovak köhögésének enyhítésére használták, innen ered a lógesztenye elnevezés. A magot a népi gyógyászat főként vizenyők, értágulatok, lábszárfekély, ödémák megszüntetésére alkalmazta, a modern fitoterápiában hasonló területeken használják ma is.
Ezenkívűl reumatikus fájdalmakat, különböző eredetű vérzéseket is kezeltek vele. Levelét a köhögéscsillapítóként, bélhurut, belső vérzések gyógyítására, külsőleg pattanásos bőr kezelésére használták. A vadgesztenye kérgét kelések, bőrbántalmak ellen alkalmazták .
A mai kozmetikai iparban és gyógyászati szerekben a napvédő készítmények alkotórésze, mivel az ártalmas UV-sugárzást elnyeli. A gesztenyéből előállított készítményeket főként visszér és trombózis esetén használhatjuk.
A fákat az utóbbi években felszaporodó, Észak-Amerikából származó vadgesztenyelevél-aknázómoly veszélyezteti, melynek egyetlen tápnövénye a fehér virágú vadgesztenye. A levelekben áttelelő lepke ellen ráadásul igen nehéz védekezni, mivel egy évben akár háromszor is rajzik. Ugyancsak megsínylik a gesztenyefák az egyre szárazabb és forróbb nyarakat és a nagyvárosok erős légszennyezettségét is.
Forrás: www.gyszt.hu
