„Apu hazajön.”.
A háborúk pusztítanak, életeket tesznek tönkre, családokat szakítanak szét. Egy nyilvántartás szerint még mindig több tízezer II. világháborús katona sorsáról nem tudni semmit.
Sharon Estill Taylor apja vadászpilóta volt 1945 áprilisában. A nő akkor 3 hetes baba volt és természetesen semmilyen emléke nincs az édesapjáról. A háború ugyan egy hónappal később véget ért, de a Iowa államban élő család nem halott többet a férfiról. Shannon Estill eltűnt és nem tudták, hogy túlélte -e a harcokat vagy megölték. Feleségének, Marynek küldött levelei is elapadtak. A holtteste ugyan nem került elő, de a hadnagyot halottnak nyilvánították.
On Friday April 13, 1945, US fighter pilot 1st Lt. Shannon Estill’s P-38 exploded over eastern Germany. Here’s how his then-3-wk old daughter, now 77, tracked down his remains and brought him home. #VeteransDay @dodpaa @NatGeo @WWIImuseumhttps://t.co/AzJtKKibWe
— Katie S. Sanders (@KatieSSanders) November 8, 2022
Sharon 7 éves volt, amikor ígéretet tett a nagymamájának arról, hogy megtalálja és hazahozza apját. Sharon betartotta a fogadalmat, bár 50 évébe telt, mire megvalósította. A most 77 éves asszony azóta könyvet is írt a történetéről.
A nyomozást a szülei leveleivel kezdte. 450 levelet kapott a nagymamájától, ezeket egy ezüst dobozban tartotta és az édesanyja is odaadta neki a néhai férjétől érkező leveleket.
A nő végül 1990-ben tudott belefogni a munkába, miután a gyermekei már felnőttek. A levelekből kiderült, hogy az apja rendkívül izgatott volt amiatt, hogy lánya született. “Apu hazajön.” – írta utolsó levelében.
Már csak egy küldetés választotta el attól, hogy hazatérjen. A jó szerencse érdekében a bevetésen egy kiscipőt erősített a sisakjára. Sharon az utolsó levél nyomán felkereste a Kongresszusi Könyvtárat és a Nemzeti Archívumot, ahol megtudta, hogy Estill 10 másik vadászpilótával együtt repült ki 1945. április 13-án, hogy megtámadjon egy vasútállomást, elvágva a nácik ellátását. Az akcióval kapcsolatban egy németországi város, Elsnig neve is előkerült.
A nő úgy döntött, hogy felkeresi a helyszínt, ezért kapcsolatba lépett egy katonai repülési történésszel, Hans-Guenther Poes-szal, aki segített neki azonosítani emberi és repülő maradványokat. 2003-ban jött a fordulópont a vizsgálatokban, amikor Ploes felfedezett egy adatot egy repülőről, aminek közelében csontokat is találtak.
Más csapatokat is bevonva, közösen 3 hetes ásatások során, 2005-ben exhumálták a maradványokat. Sharon az édesapja jelenlétét érezte attól a pillanattól kezdve, hogy belépett a területre. A DNS tesztek bebizonyították, hogy a csontok a férfihoz tartoznak. 2006 egyik napsütés őszi napján a család eltemette az apa hamvait Arlingtonban. Bár sokkal később és sajnos nem úgy, ahogy tervezte, de „Apu hazatért”.
Kiemelt kép: THE NATIONAL WWII MUSEUM
