Kézzel írt sorok.
Jill Stretton és Cathie Alexander 70 éve levelezőpartnerek és barátnők úgy, hogy a világ két felén élnek.
Jill Stretton (balra) és Cathie Alexander (jobbra)
Közös történetük 1950-ben indult, amikor a 12 éves Stretton, aki Ausztráliában élt, egy családi baráttól megkapta Alexander címét. Az ismerős Skóciából tért vissza, egy ottani kislánynak az elérhetőségét adta át a levelezőpartnerre vágyó Jillnek.
Akkoriban a többezer km-es távolságot egy légipostán küldött levél is hetek alatt tette meg. A válaszlevélre nem ritkán másfél hónapot kellett várniuk a lányoknak.
A két nő 32 éven keresztül, vagyis egészen 1982-ig nem is találkozott egymással személyesen. Mégis úgy érezték, mintha a legjobb barátnők lennének és közösen nőnének fel. Leveleikben mindent megosztottak egymással, testvérként tekintettek a másikra.
Stretton és Alexander még kétszer találkoztak, 1988-ban és 2000-ben. Soha nem hagyták abba a levelezést. Írtak álmaikról, terveikről, reményeikről, küldtek fotókat az évek alatt.
Az elmúlt évtizedekben természetesen ők is áttértek az internetes kapcsolattartásra, azonban úgy vélik, hogy semmi sem hasonlít egy kézzel írott levelekhez. Mostanában képeslapokat küldenek egymásnak, emellett rendszeresen jönnek-mennek az e-mailek is.
