Ami egy életre összeköt.
A legjobb történeteket az élet írja, jó példa erre Jack Waksal és Sam Ron barátsága: a két gyerekkori cimbora 79 év elteltével találkozott újra. A megismerkedésük nem volt éppen vidám, egy lengyelországi munkatáborban sodorta őket össze az élet a holokauszt idején. Miután Waksal megszökött az erdőbe, Ront is áthelyezték egy másik táborba, amit szerencsére később felszabadítottak.
Egyikük sem tudta, hogy a másik vajon túlélte-e a háborút. Egészen 79 évig.
Nemrég azonban mindketten hivatalosak voltak egy vacsorára, az amerikai Holokauszt Emlékmúzeumba, dél-Floridába. Itt Ron vendégelőadóként beszélt, amikor Waksal felismerte benne egykori bajtársát, Samuel Rakowskit, aki azóta nevet változtatott. Az idős úr felpattant és odaszaladt, amikor meglátta az embert, akit szinte testvérének érzett élete legnehezebb időszakában. Tinédzserek voltak, amikor deportálták őket, szenet lapátoltak, kemencét fűtöttek a lágerben. Nagyon kemény munkát végeztek, rettenetes körülmények között, a halál árnyékában.
Az este beszélgetéssel folytatódott, kiderült, hogy mindketten az Egyesült Államokba kerültek, Ohio államba, ahol nem is olyan messze éltek egymástól úgy, hogy erről fogalmuk sem volt. Végül mindkét férfi dél-Floridába költözött.
Jelenleg nem is olyan messze élnek egymástól, kb. 65 km-re. Elhatározták, hogy sűrűn fognak beszélni, találkozni, közel 8 évtizednyi kihagyás után. Ron egyébként még mindig igen aktív, gyakran hívják előadónak iskolákba. Mindkét túlélő sikeres, boldog ember, szerető család veszi körül őket: gyerekek, unokák, dédunokák.
