Kezükben a jövő?

A tiszafából kivont taxol nevű vegyületet a mellráktól kezdve a petefészek- vagy prosztatarákig számos daganattípusnál alkalmazzák terápiás célokra.

Magát az anyagot közvetlenül a fából, a kéreg eltávolításával gyűjtik be. Korábban ez a gyűjtés akár a tiszafák életébe is kerülhetett, ma már azonban  a taxolt egy új módszerrel, laboratóriumban tenyésztett tiszafa-sejtkultúrákból állítják elő.

Ez az eljárás viszont rendkívül drága és időigényes.

Annak érdekében, hogy ezen változtassanak, egy nemzetközi kutatócsoport a Washingtoni Állami Egyetem égisze alatt most 4 millió dollár támogatást kapott arra, hogy egy jobb, hatékonyabb módszert dolgozzanak ki a taxol előállítására.

A kutatók azt tervezik, hogy számos, taxolt termelő gént próbálnak különböző növényekbe bejuttatni, így például a dohányba vagy az élesztőgombákba, így ezek a génmódosított növények és mikrobák állíthatnák elő a taxolt a tiszafák helyett.

Minden ilyen munka során hatalmas csapatra, koordinált együttműködésre van szükség. Természetesen ebben a projektben is rengeteg kutató dolgozik, többek közt a Stanfordi Egyetemről vagy az angliai John Innes Központból.

Nehéz feladatot kaptak, közel 100-féle taxánt ismerünk ugyanis, ennek a vegyületcsaládnak az egyik tagja a taxol. Nagyszámú enzim vesz részt a folyamatban, óriási halmazban kell keresgélniük.

Nem kérdés, hogy egy egyszerűbb és olcsóbb módszer kifejlesztése a jövő – hiszen a daganatos betegségeket célzó terápiák kidolgozása kiemelten fontos kérdés az egész világon.