A Krisna-tudatú hívők életmódja és mentalitása mindenki számára érdekes és hasznos lehet.

Sokan találkoztak már velük életük során legalább egyszer, amikor színes ruhájukban, pöttyel vagy más mintával a homlokukon jótékonykodtak, könyvet osztottak vagy csak mosolyogva énekeltek valahol. A belőlük áradó nyugalom és derű a vallásosságuknak és természetbarát életformájuknak köszönhető.

A Krisna-tudat a hinduizmus legismertebb irányzata, a hívők száma világszerte eléri a 600 millió főt. Szent könyvük a Bhagavadgita, amelyet a védák esszenciájaként is emlegetnek. Hisznek a lélekvándorlásban és a karma törvényében. Mivel úgy gondolják, hogy minden élőlény öröktől fogva létező lélek, így hívei az erőszakmentességnek, ezért mindannyian vegetáriánusok. A vallás négy alappillére a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a könyörületesség. Ez magában foglalja, hogy nem esznek húst, mellőzik az alkoholt és a kábítószereket, korlátozottan élnek nemi életet, valamint tartózkodnak a szerencsejátékoktól és a pénzügyi spekulációktól is.

Hazánkban a Krisna-tudatú hívők a Balatontól nem messze fekvő Somogyvámos külterületén található Krisna-völgyben, egy önellátó öko-közösségben élnek. A több száz hektáros területen fekvő központ és biofarm helyet ad a vallás gyakorlásának, a biogazdálkodásnak, de a turistáknak is. Ez nem egy látványfalu, hanem lakóhely, közösség, sok család otthona, ahová a helyiek beengedik a látogatókat is, hogy megismerhessék őket és az életvitelüket.

A Krisna-völgy nem része az országos áramhálózatnak, a szükséges áramról napelemek és szélmalmok gondoskodnak. A vizet a házak melletti kutak és egy közös, 330 méter mély kút adja, a szennyvíztisztítást pedig nádgyökér-zónás rendszerrel oldják meg. A fűtésről és meleg vízről fatüzeléses cserépkályhák és vízmelegítők gondoskodnak. Otthonaikban nincs hűtő, mikrohullámú sütő vagy mosógép, így kézzel mosnak, környezetbarát szerekkel, mint az ecet vagy a mosószóda. Ez a víztakarékosság nem csak a háztartásban, hanem a kertészetükben is megnyilvánul.

Ez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik növényük szomjazna, csupán összegyűjtik az esővizet és odafigyelnek arra, hogy ne pazaroljanak. A bio kertekben termelik meg a közösség számára szükséges zöldségeket és gyümölcsöket, amiket aztán hagyományos módszerekkel tartósítanak is télire. A gyógynövényekre is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogy a környező élővilágra is; botanikus kertjük több mint 950 fa- és cserjefaj otthona is.

A Tehénvédelmi Központ, azaz a Gosala a lakóhelye Krisna-völgy csordájának, ahol magyar szürkemarha, magyar tarka, tiroli borzderes és indiai zebu is megtalálható. Az itt élő állatoknak is jó soruk van, például kizárólag kézzel fejik a teheneket, amelyek annyi tejet adnak, amennyit kényelmesen képesek bármilyen tejhozamfokozó nélkül. A mezőgazdasági munkákat ökrök segítik. Ezek az állatok sosem kerülnek levágásra.

A gyerekek oktatását Krisna-völgy tanárai végzik a helyi iskolában, amit 2009-ben akkreditált a kormány. A Nemzeti Tanterven kívül azonban tanulnak a diákok védikus tudományokat, organikus kertészkedést, önfenntartást, ökológiai életstílust, drámát, zenét, művészeteket, kézművességet és sok minden mást is. A nevelésük része a természet kincseinek, az állatoknak és az embereknek a megbecsülése. Már fiatalon megtanulnak a gyerekek lekvárt főzni, és kiismerik magukat a gyógynövények között is.

Az egymással és a környezettel békében élő közösség faluja egy nyugodt és üde színfolt a rohanó világban. Ha nem is pont most a járvány idején, de egyszer mindenképp érdemes ellátogatni hozzájuk!

Forrás: Krisna-völgy, wikipedia