Vidéki élet a kirakatban.
Marie Antoinette, Franciaország utolsó királynéja önző, erkölcstelen, pazarló életmódjáról vált híressé. Hiába volt az országa nehéz helyzetben, még a legszűkösebb időkben is két kézzel szórta a pénzt, ruháinak, ékszereinek se szeri, se száma nem volt. Amikor a népnek nem jutott kenyér, ő lisztparókában pompázott, teljesen érzéketlen volt az alattvalók problémáira.
A növekvő polgári ellenállás közepette is képes volt egy extravagáns projektbe vágni. 1783-ban egy hameau-t, azaz egy díszfalut építtetett. A hameau rendkívül népszerűvé vált a 18. századi francia arisztokraták között, természetesen a királyné is szeretett volna egyet magának: egy menedéket, ahova elszökhet a nyomás alól.
A ’Hameau de la Reine’ 1788-ban készült el. Mindenféle kötelező elemet tartalmazott: volt benne rét tóval és patakkal, illatos bokrok és virágok közt megbúvó Szerelem temploma egy szigeten, nyolcszögletű kilátótorony, műbarlang és látványos lépcsősor. Természetesen számos kúria, nyaraló is épült a birtokon, sajátos funkcióval. Helyet kapott itt farmház, tejüzem, galambdúc, istálló és malom is. Minden épülethez tartozott kert, virágoskert vagy gyümölcsös is.
Marie Antoinette és barátai ideérkezve pásztorlánynak, tejesasszonynak öltöztek, ugyanakkor továbbra is a királyi életmód luxusa vette őket körbe. Egy csapat valódi parasztot alkalmaztak, akik foglalkoztak az állatokkal és a farmmal, zöldségeket és gyümölcsöket termesztettek. A királyné néha maga fejte a teheneket, hogy belekóstoljon a paraszti létbe. A mendemondák szerint mielőtt megérkezett, a kecskéket mindig megfürdették és felszalagozták. Tökéletes volt a vidéki idill látszata.
Marie Antoinette gyakran meghívta a királyt és az előkelőket kerti mulatságokra. Büszke volt az innen kikerülő termények frissességre. A helyet kerítés és fal határolta, tökéletes intimitást biztosított.
Maria Antoinettet-t végül utolérte a végzete. A nagy francia forradalomban letartóztatták és halálra ítélték. 1793-ban lefejezték.
A Hameau de la Reine nagy része napjainkban is létezik Az egyik tejüzemet ugyan lerombolták, a bálteremként funkcionáló istálló pedig megsérült a francia forradalom idején. A megmaradt épületeket viszont helyreállították és az 1990-es évek végén megnyitották a nagyközönség előtt.