Mit tanulhatunk a tsimane emberektől?
Noha a fejlett nyugati világban élők a legjobb orvosi ellátásban részesülhetnek, az életmódjuk sokszor egyáltalán nem irigyelhető. Sokkal stresszesebbek, keveset mozognak és rengeteg telített zsírsavat fogyasztanak. Ezzel szemben a Bolíviában élő tsimane törzs tagjai szinte egyáltalán nem jutnak egészségügyi ellátásához, mégis rendkívül jó fizikai és szellemi egészségnek örvendenek. Rengeteg rostban gazdag zöldség, gyümölcs, valamint hal szerepel az értendjükben, testileg pedig hihetetlenül aktívak.
A tsimane törzs életmódja számos összefüggésre világított rá. Úgy tűnik, hogy az agy egészsége és a szívbetegségek kockázata is csökkenthető az életmóddal.
A kutatók 746 tsimane felnőttet vizsgáltak, akiknek az életkora 40 és 94 év között volt. A résztvevőket a távoli falvakból a Trinidad nevű bolíviai városba szállították, mert itt állt rendelkezésre megfelelő vizsgálati felszereltség. A képalkotó eljárásokkal kapott eredményeket az USA és 3 európai társadalom eredményeivel vetették össze.
A kutatók megállapították, hogy a középkorú és idős agy térfogata közötti különbség 70%-kal kisebb a tsimane populációban, mint a fejlett társadalmakban. Ez arra utal, hogy a bennszülötteknél jóval kisebb hanyatlás mértéke, mint a fejlett társadalmakban a kor előrehaladtával. A bolíviaiak kevesebb sorvadást élnek meg, ami a kognitív károsodás, a funkcionális hanyatlás és a demencia kockázatával mutat összefüggést.
A The Journals of Gerontology c folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tsimane-oknál magasfokú gyulladást találtak, ami a nyugati embernél is általános, a bennszülötteknél azonban mindez nem mutatott összefüggést az agyi sorvadással.
A bennszülöttek alacsony szív- és érrendszeri kockázata meghaladhatja a fertőzés által vezérelt gyulladásos kockázatot, ami új kérdéseket vet fel a demencia okairól. Az egyik lehetséges ok az, hogy a nyugati társadalmakban a gyulladás az elhízással és az anyagcsere gondokkal társul, míg a tsimane törzsnél légzőszervi, bélrendszeri és parazita fertőzésekkel. A fertőző betegségek jelentik a tsimane-oknál a fő halálozási okot.
A mi ülő életmódunk gazdag cukrokban, zsírokban, mindez pedig felgyorsítja az agyi szövetek elvesztését és sokkal fogékonyabbá tesz minket olyan betegségekre, mint az Alzheimer-kór. A tsimane-ok remek példát mutatnak az egészséges agy tekintetében, életmódjuk az egészséges agyöregedés kiindulópontja lehet.
2017-ben a Lancet c. folyóiratban már megjelent egy tanulmány, amely kimutatta, hogy a tsimane-ok között a legalacsonyabb a koszorúér meszesedés előfordulási aránya az összes, tudósok által ismert társadalom közül. A 16 ezer fős populációban rendkívül alacsony a szívbetegségek aránya, ami nagy valószínűséggel összefüggésben van az iparosodás előtti életformával, vagyis a vadászattal, halászattal, gyűjtögető életformával.
A tanulmány szerint a tsimane törzs tagjainak nem csak a szívük, de az agyuk is egészséges. Érdemes a rengeteg gyulladással küzdő társadalmakban az agy egészségének javítását szolgáló változatos lehetőségeket átvenni.