Léptek nyomán.
Ősi ösvények, amelyek ároknak, vagy néha alagútnak tűnnek a fák árnyékában: a süllyesztett utak nem mindennapi látványt nyújtanak. Valamikor a szintjük a talaj szintjével egy síkban helyezkedett el, de az évszázadok alatt talpak és paták tömege koptatta őket és egyre mélyebbre süllyedtek, egészen az alapkőzetig.
Az erodáció, esőzések, vízömlések miatt mára a talajba mélyedt, árokhoz vagy alagúthoz hasonlító utakká váltak. Általában mindkét oldalukon magas támfal fogja közre őket. Ezen utak némelyik akár 6-9 méter mély is lehet és sokkal inkább szurdoknak tűnik, mint útnak.
Ilyen süllyesztett utakat csak azokban a régiókban találunk, ahol a talaj puha, így például a mész- és homokkövekben gazdag területekkel rendelkező Angliában, különösen Dorset vidékén.
Noha egy ilyen utacska akár egy-két évtized alatt kialakulhat, legtöbbször ezek az utak több évszázadosak, évezredesek, főként Európában, ahol akár a vaskorból vagy a római korból fennmaradókra is bukkanhatunk. Észak-Amerikában, Oregon államban ehhez képest fiatalabb árkokat találunk, amiket a kivándorlók ezreinek lovaskocsijai mélyítettek.
Az I. és a II. világháború alatt számos ilyen árkot természetes menedékként, egyfajta rejtekhelyként használtak, például a franciaországi Beaumont Hamel mellett. A legtöbb süllyesztett út túl keskeny a mai modern időkben történő használathoz, de akadnak, amin elférnek egy irányba a járművek, máshol pedig sétálni, kirándulni lehet.
A kiemelt kép illusztráció.
