Szellemi edzés.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány során a kutatók több mint 100 olyan nyugdíjast figyeltek meg, aki sosem zenéltek korábban. 6 hónapon át zongorázni tanították őket, valamint zenei tudatosságra neveltek. A kísérlet eredményeként a dolgozó memória teljesítménye 6%-kal növekedett, miközben megállt a szürkeállományvesztés folyamata.
A kutatók úgy vélték, hogy bár a zene nem tudja megfiatalítani az agyat, bizonyos területeken lassítja az öregedést, főként azoknál, akik idősebb korukban kezdenek játszani.
Ahogy az agy öregszik, elveszíti a neuroplaszticitását, ami az agy azon képessége, hogy rugalmas marad és különféle feladatokon tud dolgozni azáltal, hogy javítja a kapcsolódásokat és újakat hoz létre az új feladatokhoz. A neuroplaszticitás kulcsa a dolgozó memória, ami ahhoz szükséges, hogy pár pedig megjegyezzünk egy telefonszámot vagy lefordítsunk egy mondatot.
A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották, függetlenül attól, hogy kívántak-e hangszeren játszani. Az egyik csoport zongorázni tanult, a másik csoportnak aktív hallgató óráik voltak, amik hangszerfelismerésre fókuszáltak és a zene tulajdonságainak elemzésére, számtalan zene stílus esetében. Az órák egy órásak voltak és mindenki kapott egy félórás házi feladatot is.
6 hónap elteltével mindkét újítás hatásai láthatóvá váltak: a szürkeállomány nagysága megnőtt azokban a régiókban, ahol magasszintű a kognitív funkcionálás, beleértve a kisagyi területeket is, amelyek részt vesznek a dolgozó memóriában.
A teljesítmény 6%-os növekedést produkált és ez az eredmény közvetlen összefüggést mutatott a kisagy plaszticitásával.
A zongorázóknál a szürkeállomány mennyisége állandó maradt a hallókéreg körül, a korral sem csökkent. A zeneelemzőknél viszont a normális mértékben zsugorodott. Az agysorvadás általános mintázatait továbbra is mindkét csoportban megfigyelték, ami arra utal, hogy a zenével kapcsolatos összetett interakciók korlátozottak az agyra gyakorolt hatásukban.
