Az emberi testben minden belső szerv összeköttetésben van egymással, egy olyan harmonikus rendszert alkotva, ahol a legkisebb hiba is következményekkel jár.

Szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a zsigerek mozgása, amit a fasciák és szalagok segítenek. Amennyiben a belső szerveink nem mozoghatnak – mondjuk a műtétek, traumák vagy betegségek miatt kialakult hegesedések miatt – akkor zavar keletkezik, felborul az egyensúly, megjelennek a kellemetlen tünetek.

A hagyományos orvoslás ilyenkor az egyes szervek vizsgálatát és kezelését célozza meg és nem figyel a test holisztikus működésére. Minden szakorvos a saját szakterületére fókuszál: a nőgyógyász a nőgyógyászati problémákra, a gasztroenterológus az emésztési zavarokra, a neurológus az idegrendszeri eltérésekre, a reumatológus pedig csak az izületi fájdalmakra figyel és nem vizsgálja vagy kezeli az egész embert, az egész egymásra épülő rendszert.

Hogyan képes a belső szervi probléma más területre kisugározni?

A belső szerveket egy speciális kötőszöveti rendszer – fasciával és szalagokkal – kapcsolja egymáshoz, és elhelyezkedéstől függően az izmokhoz, a mellkashoz, a bordákhoz, vagy a medencéhez. A szervek ezen rögzítettség ellenére csak akkor tudnak optimálisan működni, ha mozoghatnak.

Mi történik akkor, ha a szerveink ebben a mozgásban akadályoztatva vannak a fascia vagy a szalagok túlzott feszessége, a traumák, műtétek miatti hegesedések, gyulladások, összenövések eredményeképpen? Ha a szervek természetes mozgékonysága csökken, a meglévő egyensúly felborul, és a zsigereket ellátó komplex idegi hálózat közvetítésével a működészavar miatti fájdalom más területekre is kisugározhat az idegek közötti átkapcsolás következtében.

Mivel a belső szerveink mozgásbeszűkülését direkt módon nem tudjuk érzékelni, így joggal gondolhatjuk azt, hogy: „Ha nem fáj, akkor minden rendben van.” Pedig a belső szervek jelzik, ha valami nem úgy működik, ahogy kell – de ezek a jelek kiismerhetetlenül, váratlanul, hisztérikusan és gyakran a ténylegesen problémás területtől távol jelentkeznek. Ilyen például az az eset, amikor a bélgyulladás krónikus vádli és sarok fájdalmat generál, vagy a császármetszéssel szült nők egyik része az összenövések kialakulása miatt derékfájdalomtól, nyak- és fejfájástól szenved.

Mit jelent ez? Azt, hogy egy ilyen jellegű vádli vagy sarokfájdalommal hiába megyünk el a reumatológushoz, a gyógytornászhoz, a masszőrhöz vagy más mozgásszervi terapeutához, amíg nem a fájdalom okát kezelik, addig nem várható hosszútávú eredmény – a panasz újra meg újra felbukkan.

A zsigerek működés szerencsére befolyásolható, a megoldás pedig szó szerint “kéznél van”

A Viscerális Konvergencia Terápia (VCT) segítségével lehetőség van a belső szervek mozgásbeli korlátozottságának kezelésére, így szüntetve meg a mozgásszervi és belső szervi panaszokat.

A zsigerek kezelése manuálisan kétféle módon lehetséges:

  1. Direkt módon: ilyenkor közvetlenül a belső szervek területén végzik a kezelést, lágy és érzékeny mozdulatokkal befolyásolva azok állapotát, segítve azok mozgását. (Videó a direkt kezelésről)
  2. Indirekt módon: mivel a belső szervek szalagokkal és fasciával kapcsolódnak a környező izmokhoz és a csontvázhoz, így ezen területeknek a kezelésével is befolyásolni lehet a zsigerek működését. Jó példa erre az, amikor a medence környező izmainak kezelésével sikerül csökkenteni a fájdalmas menstruációtól szenvedő nőknél a hasi görcsöket, vagy a nyak masszírozása is hatékony indirekt terápiának számít fejfájás esetén. (Videó az indirekt kezelésről)

Milyen esetekben lehet hatékony a VCT?

A szervezet teljes fizikai egyensúlyának alapját a belső szervek, a mozgás szervrendszer-, valamint az idegrendszer egyensúlyban tartása teremti meg. Ha valahol belső szervi probléma lép fel, akkor az az azonos beidegzéssel rendelkező távolabbi ízületben mozgásbeszűküléshez, fájdalomhoz vezethet. Sok esetben a krónikus újra kiújuló, szűnni nem akaró, vagy mindig visszatérő ízületi panaszok hátterében is valamely belső szerv nem megfelelő funkciója áll.

A VCT módszer bár nem tekinthető univerzális megoldásnak minden belső szervi problémára, de mégis vannak olyan esetek, ahol gyors és hatékony terápiás megközelítésként szolgálhat:

  • Krónikus hasi fájdalmak
  • Emésztési problémák (székrekedés, puffadás, hányinger, hasmenés)
  • Hólyagproblémák (felfázás, visszatérő húgyúti panaszok, gyakori vizelés és vizelet visszatartási nehézségek, prosztata problémák)
  • Krónikus derékfájdalom (évek óta tartó-, visszatérő-, hagyományos kezelésekre nem reagáló derékfájdalom)
  • Krónikus mellkasi fájdalmak (légszomj vagy nehézlégzés)
  • Nem traumatikus alsó- és felső-végtag fájdalom elváltozás nélkül
  • Pszichoszomatikus tünetek, stressz vagy szorongás indukálta mozgásszervi panaszok
  • Nőgyógyászati problémák (fájdalmas-, rendszertelen menstruáció, premenstruációs fájdalom, ovulációs fájdalom, méhsüllyedés)
  • Fejfájás (elsősorban az emésztési és/vagy nőgyógyászati problémákkal összefüggő, például menstruációkor jelentkező fejfájás)
  • Műtétek utáni állapotoknál (hasi, mellkasi, kismedencei műtétet követően 12 héttel)
  • Szülés után (császármetszés, gátmetszés, gátszakadás után 12 héttel)

A VCT sikeresen ötvözi a leghatékonyabb manuálterápiás módszereket, kihasználva azok a legelőnyösebb tulajdonságait:

  • Barral módszer
  • CPT (Clear Passage Therapy)
  • Stecco fascia kezelés
  • Trigger Point Therapy (TrP)
  • Maitland manuálterápia

Elméleti alapjait az idegi konvergencia elmélete és az agy fájdalom-megküzdési mechanizmusai adja és kifejezetten a belső szervek, a mozgásszervrendszer és a központi idegrendszer közötti összetett interakciókra és hatásmechanizmusok koncentrál.

A VCT egyedi, ami megnyilvánul abban, hogy figyelembe veszi az agy és a szervek közötti kommunikációt, és nem közvetlenül a belső szerveket kezeli vagy diagnosztizálja; hanem a szervek körüli „miliőt” próbálja helyreállítani komplex terápiás megközelítést alkalmazva és az egész embert kezelve.

Forrás: sherlockrehab.hu

A cikk szerzője: Olosz József, vezető gyógytornász, manuálterapeuta