A pajzsmirigy az emberi szervezet egyik legfontosabb hormontermelő mirigye, amely a nyak elülső részén, a légcső előtt helyezkedik el. Pillangó alakja és apró mérete ellenére központi szerepet játszik a test energia- és anyagcsereszabályozásában. Olyan hormonokat termel, melyek hatnak a hőtermelésre, a szívritmusra, az emésztésre, a testi és szellemi fejlődésre, valamint az általános energiaszintre is.

A pajzsmirigy kicsi, de létfontosságú mirigy, amely hatással van az egész szervezetre. Betegségei gyakoriak, ám a megfelelő diagnózis és kezelés mellett a legtöbb állapot jól kontrollálható. Ha a pajzsmirigy működési zavarára utaló tüneteket tapasztalsz, érdemes orvoshoz fordulni és elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat. A műtéti beavatkozások pedig, bár komoly döntést jelentenek, biztonságos és hatékony megoldást kínálhatnak súlyos esetekben, segítve a betegek életminőségének helyreállítását.

A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy TSH (pajzsmirigyserkentő hormon) nevű hormonja szabályozza. Ha a pajzsmirigy nem működik megfelelően, az súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, így az egészséges működése kiemelten fontos.

A pajzsmirigy betegségei és tünetei

A pajzsmirigy működési zavarai közé tartozik a túlzott hormontermelés, azaz a pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis) és az elégtelen hormontermelés, azaz a pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis). A túlműködés gyors szívverést, idegességet, súlyvesztést és hőérzékenységet okozhat, míg az alulműködés fáradékonysággal, súlygyarapodással, hidegérzékenységgel és székrekedéssel járhat. A pajzsmirigy betegségei közé tartoznak még a különböző pajzsmirigygöbök, ciszták, valamint a pajzsmirigy gyulladásos és autoimmun eredetű betegségei, például a Hashimoto-betegség. Súlyos esetekben a pajzsmirigy daganatos elváltozásai is előfordulhatnak, amelyek akár műtéti beavatkozást is szükségessé tehetnek.

Pajzsmirigy vizsgálat: Hogyan diagnosztizálják a problémát?

A pajzsmirigy működésének vizsgálata többféle eljárásból állhat, melyek közül a vérvizsgálat az egyik legfontosabb. Ezzel megmérhetik a TSH, a T3 és a T4 hormonok szintjét, amelyek segítenek az alul- vagy túlműködés diagnosztizálásában. Emellett az orvos ultrahangvizsgálatot is elrendelhet, amely lehetővé teszi a pajzsmirigy szerkezeti elváltozásainak, például göbök vagy ciszták meglétének kimutatását. Ha az ultrahang gyanús elváltozást mutat, finomtű-biopsziát is végezhetnek, mely során mintát vesznek a pajzsmirigyből, hogy kizárják vagy megerősítsék a daganatos elváltozások jelenlétét. Ezek a vizsgálatok segítenek pontos diagnózist adni és meghatározni a megfelelő kezelést.

Pajzsmirigy műtét: Mikor válik szükségessé?

A pajzsmirigy műtét, más néven pajzsmirigyeltávolítás vagy tiroidektómia, akkor válik szükségessé, ha a pajzsmirigyben található elváltozásokat gyógyszeresen már nem lehet kezelni, vagy ha rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak. A műtét során a sebész a pajzsmirigy egy részét vagy teljes egészét eltávolítja, attól függően, hogy mekkora a probléma kiterjedése. Az eljárás általában általános altatásban zajlik, és a modern sebészeti technikáknak köszönhetően ma már viszonylag alacsony a szövődmények kockázata. A műtét utáni időszakban előfordulhat, hogy a beteg hormonpótló terápiára szorul, mivel a szervezet önmagában már nem képes elegendő pajzsmirigyhormont előállítani.

Kezelési lehetőségek és életmódbeli tanácsok

A pajzsmirigybetegségek kezelésének módja a konkrét problémától és annak súlyosságától függ. Az alulműködés esetén leggyakrabban hormonpótló gyógyszereket írnak fel, míg a túlműködés gyógyszeres kezelést, radiojód terápiát vagy – súlyosabb esetekben – műtéti beavatkozást igényelhet. Az érintetteknek érdemes egészséges, jód- és szelénben gazdag étrendet követniük, mivel ezek az ásványi anyagok segíthetnek a pajzsmirigy működésének szabályozásában. Emellett fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, hogy a pajzsmirigyhormon-szintek stabilan a normál tartományban maradjanak.