A magyar ipar egyik emblematikus szereplője, a Zalakerámia, hosszan tartó múltjával számos otthon díszévé vált. Most azonban egy korszak lezárul: a cég bejelentette, hogy végleg bezárja gyártóegységeit Magyarországon. A hírt a Telex erősítette meg, amely szerint a termelést teljes egészében Romániába helyezik át, a kolozsvári Sanex üzembe. Ezzel egy több mint hét évtizedes magyar ipari sikertörténet ér véget.

A Zalakerámia születése: az első lépések egy legendává válás felé

A Zalakerámia története 1951. január 1-jén kezdődött, amikor a Zala Megyei Tanács létrehozta a Téglagyári Egyesülést, amely 15 téglagyárat foglalt magában. Az 1960-as évek elején a profilváltás hozta meg az igazi fordulatot: a téglagyártás mellett megkezdődött a kerámiamáz és falburkoló lapok gyártása is. 1969-ben a vállalat egyesült a Zalaegerszegi Cserépkályhagyárral, tovább bővítve a termékkínálatot.

A rendszerváltás után, 1991-ben a Zalakerámia Részvénytársasággá alakult, részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezték. Az 1990-es évek közepén a cég megszerezte a romhányi Rékerámia Rt.-t, amely további lendületet adott a gyártásnak. Az ezredforduló után a Zalakerámia az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonába került, amely további fejlesztéseket hozott.

A Zalakerámia hatása: hogyan formálta át az otthonokat?

A Zalakerámia burkolólapjai évtizedeken át határozták meg a magyar otthonok belső tereit. A cég termékei az eleganciát és a minőséget képviselték, legyen szó modern vagy klasszikus dizájnról. Nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi piacon is elismert lett, exporttermékeivel meghódította a környező országokat. A cég innovációs képessége kiemelkedő volt: folyamatosan fejlesztettek új mintázatokat, technológiákat, hogy lépést tartsanak a nemzetközi trendekkel.

A Zalakerámia nemcsak a gazdaságban, hanem a sportban is aktív szerepet vállalt. A zalaegerszegi férfi kosárlabdacsapat, a ZTE KK névadó szponzora volt, segítve a csapat sikereit, amelyek közé több magyar bajnoki és kupagyőzelem is tartozik. A helyi közösségeket is támogatta, számos jótékonysági projektben vett részt, és különböző városi fejlesztésekhez is hozzájárult.

A vég kezdete: mi vezetett a Zalakerámia bukásához?

Az elmúlt években azonban a Zalakerámia egyre nehezebb helyzetbe került. Az energia- és munkaerőköltségek emelkedése, a piaci verseny és a kereslet csökkenése miatt a cég végül úgy döntött, hogy leállítja magyarországi gyártását. A termelést Romániába helyezik át, amivel lezárul a hazai burkolólap-gyártás egyik legfontosabb fejezete. A bezárás nemcsak gazdasági hatásokkal jár, hanem számos munkavállaló számára is komoly kihívást jelent, hiszen a zalai régió egyik meghatározó munkáltatójáról van szó.

Bár a Zalakerámia neve még fennmarad, a magyar ipari táj egyik meghatározó szereplője eltűnik. Egy generáció számára ez a változás egy korszak lezárását jelenti, hiszen sok otthonban a cég burkolólapjai ma is ott vannak, emlékeztetve minket arra az időszakra, amikor a Zalakerámia a magyar otthonok meghatározó eleme volt. Az iparág számára is jelzésértékű, hogy a tradicionális gyártás egyre nehezebben tartható fenn a globális gazdasági környezetben, ahol az olcsóbb termelési helyszínek fokozatosan kiszorítják a hazai üzemeket. A jövő kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e megtartani ipari hagyományait, vagy egyre több tradicionális vállalat sorsa pecsételődik meg hasonló módon.

Kiemelt kép: www.facebook.com/Zalakeramia