„Csodakrém, amitől 10 évet fiatalodsz!” „Ezzel a kapszulával egy hét alatt eltűnik a hasi zsír!” „Egy magyar nyugdíjas titka, amitől 2 nap alatt helyrejött a térde!” Ha ezek közül bármelyik ismerősen hangzik, az nem véletlen. A közösségi médiában egyre több a megtévesztő, manipulált vagy épp teljesen hamis reklám – és ezek célkeresztjébe gyakran az idősebb korosztály kerül.

Mik ezek a hirdetések valójában?

Olyan reklámok, amelyek valós terméket nem vagy nem úgy árulnak, ahogy állítják. Képekkel, színészekkel, kitalált történetekkel próbálnak elhitetni valamit – gyakran nyomott áron, sürgetéssel („már csak 5 darab maradt!”), vagy ismert emberek nevével visszaélve.

Ismerős példák – így csapnak be sokakat

1. „Magyar nyugdíjas csodamódszere”

Gyakran láthatunk olyan hirdetéseket, amelyekben idős emberek csodálatos gyógyulásáról számolnak be. Ezekhez sokszor generált képet használnak, és kitalált nevet. A történet megható, de a termék mögötte sokszor nem létezik, vagy nem azt tudja, amit állítanak.

2. Ál-celebes reklámok

Az ismert emberek arca, neve sokszor feltűnik olyan termékek mellett, amikhez valójában semmi közük. Például: „Ernyey Béla is ezt a kapszulát használja térdfájásra!” – holott ő erről soha nem nyilatkozott, a reklám engedély nélkül használja a nevét és képét.

3. Csodakrém előtte-utána képekkel

Olyan terméket kínálnak, amely állítólag néhány nap alatt kisimítja a ráncokat, megszünteti a foltokat, visszafordítja az időt. A fotók látványosak – csak épp nem az adott terméktől származnak, sokszor más kontextusból származó képeket használnak, vagy mesterségesen generált portrékat.

4. „Orvosi ajánlással” megtévesztő szövegek

Egy fehér köpenyes férfi (akinek neve nincs, de jól hangzik a szöveg) ajánlja a készítményt, és azt állítja, hogy „100%-ban hatásos, mellékhatás nélkül”. Nincs valódi szakmai háttér, nincs hivatkozás, csak jól hangzó ígéret.

5. Szuper olcsó, de soha meg nem érkező termék

A termék ára túl szép, hogy igaz legyen. Rendelés után vagy egy másik, gyengébb minőségű termék érkezik, vagy egyáltalán semmi. A weboldal pedig időközben eltűnik – reklamációra semmi esély.

Miért épp az idősebb korosztály a célpont?

  • Mert gyakran jóhiszeműek, és bíznak az írott szóban.
  • Mert esetleg nem ismerik a digitális manipuláció jeleit.
  • Mert sokan közülük valóban keresnek enyhülést fájdalmaikra, problémáikra, így fogékonyabbak az ígéretekre.

Hogyan ismerjük fel a gyanús reklámokat?

  • Túl szép ígéret (gyors, teljes gyógyulás)
  • Ismeretlen oldal, furcsa webcím (pl. véletlenszerű betűkből áll)
  • Nincs valódi kapcsolat vagy ügyfélszolgálat
  • Nincsenek normális vásárlói vélemények, vagy csak túl pozitívak
  • Nyelvtani hibák, magyartalan megfogalmazások

Mit tehetünk?

  • Soha ne rendeljünk ismeretlen oldalról anélkül, hogy utánaolvastunk volna a terméknek.
  • Használjuk a Google-t: írjuk be a termék nevét + „átverés” vagy „vélemények” szavakat.
  • Kérdezzünk meg másokat – családtagot, barátot, gyógyszerészt.
  • Jelentsük a megtévesztő hirdetést a közösségi oldalon.

És amit mindig érdemes megjegyezni

A közösségi média tele van csodás ígéretekkel – de ezek gyakran csak jól megírt mesék. Ne dőljünk be az ismeretleneknek, ne bízzunk a gyanúsan tökéletes történetekben, és ne feledjük: ha valami túl szép, hogy igaz legyen… akkor valószínűleg nem is az.

Maradjunk éberek – és osszuk meg ezeket az információkat másokkal is, mert a csalók nem pihennek.