Sokáig úgy gondoltuk, hogy a rák egyetlen oka a genetikai mutációkban keresendő. A sejtjeink valahol elrontanak egy másolást, és onnantól megállíthatatlanul növekedni kezdenek – legalábbis így szólt a klasszikus elmélet. A legújabb kutatások azonban árnyalják ezt a képet, és egészen új megközelítést javasolnak: a rák nemcsak genetikai eredetű, hanem egy összetett biológiai rendszer zavara is lehet.

A rák nem magányos harcos – kommunikál a környezetével

A rák kialakulása nem csupán a DNS hibás működésén múlik. Egyre inkább úgy látják a kutatók, hogy a sejtek közötti kommunikáció, az immunrendszer válaszreakciói, sőt a környezet (például gyulladások, stressz, étrend) is komoly befolyással van arra, hogy egy sejt „elvadul-e” vagy sem. A rák tehát nem egyszerűen egy sejt „elromlása”, hanem az egész sejt-környezet egyensúlyának felborulása.

Epigenetika – a gének feletti irányítás

A genetika mellett az úgynevezett epigenetikai változások is kulcsszerepet játszanak. Ezek nem módosítják a DNS „szövegét”, de befolyásolják, hogy mikor, melyik részét olvassa le a sejt. A kutatók egy Drosophila (gyümölcslégy) modell segítségével kimutatták: ha egyes géneket irányító szabályozómechanizmusok – például a Polycomb nevű fehérjék – ideiglenesen kiesnek, már az is elég lehet a daganatképződés beindulásához. Magyarul: nem kell ahhoz hibás gén, hogy gond legyen.

Eredeti tanulmány: Sudhakar, S. et al. (2023). A transient loss of Polycomb repression drives tumorigenesis in Drosophila. bioRxiv. https://doi.org/10.1101/2023.11.21.567923

Új terápiák: célzottabb, okosabb, kíméletesebb

Az új szemlélet új kezelési lehetőségeket is kínál. Például a Vanderbilt Egyetem kutatói olyan nanogyógyszert fejlesztettek ki, amely célzottan a daganatos sejtekre hat, miközben kíméli az egészséges szöveteket. Ez nagy előrelépés lehet a kemoterápiával szemben, amely sokszor „ágyúval lő verébre”. Az új terápiák nemcsak hatékonyabbak, de jóval kevesebb mellékhatással is járhatnak.

Kutatás: Wu, Y. et al. (2024). A reconstituted kinase-phosphatase network guides targeted cancer nanotherapy. Science Advances. https://doi.org/10.1126/sciadv.adj1983

A mesterséges intelligencia is beszállt

A rákkutatás jövője nemcsak a mikroszkóp alatt formálódik. A mesterséges intelligencia (AI) ma már képes olyan adattömegeket átlátni és elemezni, amire ember sosem lenne képes. Segítségével pontosabb diagnózisok, személyre szabott kezelések és új gyógyszerjelöltek is gyorsabban születhetnek. Egyes előrejelzések szerint az AI forradalmasítani fogja a daganatok korai felismerését is.

Mire számíthatunk a jövőben?

A paradigmaváltás lényege, hogy nem egyetlen tényezőt keresünk a rák hátterében, hanem rendszerszinten gondolkodunk. A rák kialakulása sokszor nem egyetlen rossz döntésen, hanem sok apró egyensúlyvesztésen múlik – a szervezet szintjén. Ez a szemlélet nemcsak pontosabb kezelést, hanem reményt is ad: mert ha több ponton lehet közbeavatkozni, több lehetőség van a gyógyulásra is.

A rákkutatás tehát nem zárult le – épp ellenkezőleg, most nyílik ki igazán. És vele együtt talán új ajtók is nyílnak a gyógyulás felé.