Ha a stressz mindennapos társunk, hajlamosak vagyunk legyinteni rá – hiszen ki ne lenne időnként feszült? Csakhogy egyre több tudományos eredmény utal arra, hogy a tartós pszichés megterhelés nemcsak a hangulatunkat rontja, hanem hosszú távon az agyunk egészségét is veszélyeztetheti.
A stressz nyomot hagy – és nem csak az arcon, hanem az agyban is
A Pennsylvaniai Állami Egyetem két kutatója, Jennifer E. Graham-Engeland és Martin J. Sliwinski, a Center for Healthy Aging munkatársai olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyek új perspektívát nyithatnak az Alzheimer-kór és más demenciák megelőzésében. 2024 tavaszán megjelent elemzésükben a korábbi kutatásokat áttekintve azt vizsgálták, hogyan hat a krónikus stressz a kognitív hanyatlás kockázatára.
Az agy titkos térképe – mit mutatnak a kutatások?
A szakemberek nem egyetlen új empirikus vizsgálatot végeztek, hanem több évtizedes tudományos eredményt szintetizáltak. A stressz mérésére különböző módszereket elemeztek – például kérdőíves önbevalláson alapuló stressz-skálákat, biológiai markereket (mint a kortizolszint), valamint idegrendszeri képalkotó eljárásokat.
A kutatók kiemelik, hogy a stressz hatására változások történhetnek az agy hippokampusz nevű területén – ez az a régió, amely a tanulásért és emlékezetért felelős, és az Alzheimer-kór egyik elsődleges célpontja.
Az idegrendszer alattomos ellensége – amikor a stressz gyulladást kelt
A krónikus stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amely hosszú távon károsíthatja az idegsejteket. Ezen kívül a gyakori, akár napi szintű stresszreakciók idővel megzavarják az agy stresszkezelő rendszerét, ami a kognitív funkciók romlásához vezethet.
Azoknál, akik életük során rendszeresen erős stressznek voltak kitéve – például hosszan tartó munkahelyi nyomás, gondozói szerep, traumatikus események miatt – nagyobb valószínűséggel jelentkezhet memóriacsökkenés, figyelemzavar és a demencia korai tünetei.
A naponta átélt apró idegeskedések is rombolnak – de hogyan?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem csupán a traumatikus események, hanem az apró, napi kellemetlenségek (pl. dugóban ülés, határidők miatti feszültség) is összeadódhatnak. Ezek a mikro-stresszorok idővel jelentős pszichés és biológiai hatást fejthetnek ki.
Lehet tenni ellene? – Igen, és nem is bonyolult
A szakemberek szerint a stresszkezelés éppoly fontos lehet az agy egészsége szempontjából, mint a testmozgás vagy a kiegyensúlyozott étrend. A relaxációs technikák (pl. légzőgyakorlatok, meditáció), a rendszeres fizikai aktivitás és a társas támogatás mind segíthetnek a stressz negatív hatásainak csökkentésében.
Nem csak a testünk, az agyunk is kér törődést
Bár az Alzheimer-kór kialakulása soktényezős folyamat, egyre világosabb, hogy a mentális egészség ápolása, a mindennapi stressz csökkentése kulcsszerepet játszhat a megelőzésben. A kutatók azt remélik, hogy eredményeik hozzájárulnak ahhoz, hogy a stressz ne csupán rövid távú kellemetlenségként, hanem hosszú távú egészségügyi tényezőként is kezelést kapjon.
Eredeti forrás: Graham-Engeland, J. E. & Sliwinski, M. J. (2024). Chronic Stress as a Risk Factor for Alzheimer’s Disease: A Review. Annual Review of Clinical Psychology. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev-clinpsy-032121-050010
