Az Alzheimer-kór kialakulása nem egyik napról a másikra történik, és nem is egyetlen tényezőn múlik. A legújabb kutatások szerint sokkal inkább hosszan tartó, egymásra épülő kórfolyamatok vezetik el az embert a betegségig. A UCLA Health kutatói friss tanulmányukban évtizedekre visszamenőleges, több mint 25 ezer fős betegadatbázist elemeztek, hogy felfedjék, pontosan hogyan kanyaroghat ez az út.
Nem csak az számít, mi van, hanem az is, mikor
Korábban a kutatások általában egy-egy kockázati tényezőre összpontosítottak, mint például a magas vérnyomás vagy a depresszió. A mostani vizsgálat azonban azt mutatja: sokkal többet árul el az, ha a diagnózisok sorrendjét is figyeljük. Az egymás utáni betegségek mintázatai ugyanis gyakran pontosabban jelzik előre az Alzheimer-kór kialakulását, mint egyetlen betegség jelenléte.
Négy fő ösvény a felejtés felé
A kutatók négy jellegzetes „betegségpályát” azonosítottak, amelyek mentén nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór:
- A lélek felől közelít: pszichiátriai zavarok (mint a szorongás, depresszió) után lassan jelentkező szellemi hanyatlás.
- Az agy zavaros jelei: ismétlődő agyműködési zavarok (encephalopathia), amelyek fokról fokra súlyosbodnak.
- A feledékenység csapdája: enyhe kognitív zavarokból (MCI) kiinduló, lassan előrehaladó memóriavesztés.
- A szív után az agy következik: szív-és érrendszeri betegedések (mint a magas vérnyomás vagy stroke) nyomán növekvő demenciakockázat.
Az útvonalak között nemcsak tünetsorrend, hanem demográfiai különbségek is megfigyelhetők: eltérő korosztályok és hátterek jellemzik az egyes csoportokat.
A jövő diagnosztikája: nem csak mit, hanem hogyan és mikor
A kutatás alapja közel hatezer páciens 6794 egyedi betegútjának elemzése volt. A szakemberek fejlett algoritmusokat alkalmaztak (időbeli mintaillesztés, gépi tanulás, hálózatelemzés), eredményeiket pedig egy népességileg változatos, nemzeti mintán is megerősítették.
A legfontosabb tanulság: nem maga a diagnózis a legfontosabb, hanem az, hogy milyen sorrendben jelennek meg egymás után. Az ilyen betegségpályák értelmezése segítheti:
- a veszélyeztetett betegek korai azonosítását,
- a kockázatos betegséglépcsők megszakítását,
- a személyre szabott megelőzési stratégiák kialakítását.
A kulcs: észrevenni az első jeleket – és nem elszalasztani a pillanatot
Az Alzheimer-kór többnyire 65 év felett jelentkezik, de az árulkodó előzmények évek – vagy akár évtizedek – óta jelen lehetnek. A most bemutatott elemzések segíthetnek abban, hogy a háziorvosok vagy szakorvosok időben felismerjék azokat, akik már elindultak ezen az úton, még ha nem is tudnak róla.
Az ilyen szintű adatelemzés a jövő orvoslásának fontos eszköze lehet: nemcsak azt fogjuk nézni, mi a baj, hanem azt is, hogyan jutottunk el idáig – és hogyan lehetne időben más irányt venni.
Forrás: University of California – Los Angeles Health Sciences (2025. júl. 7.). Identifying common disease trajectories of Alzheimer’s disease with electronic health records. eBioMedicine, 118: 105831. DOI: 10.1016/j.ebiom.2025.105831
