Hagyományőrző mintázatok.
A húsvéthoz hozzá tartozik a hímes tojás, lehetőleg hagyományos módon festve, díszítve. A különböző népeknél, kultúrköröknél más-más színek, minták rögzültek, Közép és Kelet-Európában különösen gazdag hagyományokkal rendelkezünk e téren. A legrégebbi ismert dekorált tojás Worms mellől, Németországból került feljegyzésre: egy 4. századból származó lány sírjából került elő a két, karcolásokkal díszített, színes libatojás.
A mai modern időkben is sok helyen ápolják még a hagyományokat. Főként kézműves foglalkozásokon, múzeumi programok keretében van alkalmunk ismerkedni a tradicionális technikákkal.
Szorb hagyományok
A szorbok egy szláv kisebbség Németország keleti részén, Felső- és Alsó-Lausitzban élnek, jelenleg kb. 60 ezren. Húsvétkor kézzel festett tojásokat készítenek, különféle színekkel és díszítésekkel, olvasztott viasz segítségével. A viasszal borított tojásokra tollal apró mintákat rajzolnak, majd szín-fürdőbe merítik őket. Miután a viaszt eltávolítják, különböző színű tojásokat kapnak, minden szorb családnak saját mintázata van!
Szlovén, lengyel, ukrán mintázatok
A különböző szláv népek húsvéti tojása sok mindenben hasonlít egymásra, de vannak egyedi sajátságok is.
Szlovénia Bela Krajina régiójában készül a pisanica: a helyiek egy különleges technikát fejlesztettek ki, amelyhez méhviaszt használnak. Tipikusan fekete és piros színt alkalmazva készítenek geometriai és stilizált formákat a tojásokra.
Lengyelországban pisanka-nak nevezik a hímes tojást. A gazdagon díszített tojások számos technikával készülhetnek, például viaszbatikolással vagy karcolással.
Az ukrán pysanka esetében is viaszos batikolást használnak. A natúr tojásra méhviasszal írókáznak, és számos színnel festik, több rétegben. A technikai tudás anyáról lányra száll.
Magyar szépségek
Ne feledkezzünk meg a mi gazdag díszítőkultúránkról sem! Aki szeretne hímes tojást látni, egész évben megteheti például a zengővárkonyi Míves Tojás Gyűjteményben, ahol a népművészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag gyűjteménye vár. A múzeum gyűjtőköre elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence. A hazai tojásfestők és díszítők alkotásait tájegységenként mutatják be. A húsvéti időszakban magunk is elkészíthetjük hímes tojásunkat, például magrátétes díszítéssel.
Kelet-Európában néhány területen még ma is úgy vélik, hogy a dekoráció misztikus erővel ruházza fel a tojást. A régi időkben a nők feladata volt a hímes tojás készítése, a férfiakat ez idő alatt be sem engedték a házba, mivel úgy tartották, hogy az balszerencsét jelent. Az elkészült tojás szerencsét és boldogságot hozott a gazdájának, a család védelme érdekében elástak párat belőlük a bejárati ajtó előtt.
