Néha a testünk a legváratlanabb módon küld figyelmeztetéseket. A legújabb kutatások szerint a demencia kockázatáról nem csak az agyi képalkotók, memóriatesztek vagy genetikai vizsgálatok árulkodhatnak – hanem egy egyszerű vizeletvizsgálat is.
Ez elsőre szokatlannak tűnhet, de a tudomány szerint logikus a kapcsolat. A Karolinska Intézet (Svédország) kutatócsoportja – élén Hong Xu geriátriai adjunktussal – több mint 130 000 embert követett hosszú távon, és figyelte, megjelenik-e náluk albuminuria, vagyis fehérje a vizeletben. A jelenséget általában a vesék szűrőinek sérülése okozza.
Mi derült ki a 130 ezres óriáskutatásból?
Az eredmények egyértelműek voltak:
- akiknek magasabb volt a vizeletükben a fehérjeszint, azoknál lényegesen nagyobb eséllyel alakult ki demencia a későbbiekben,
- különösen vaszkuláris (éreredetű) és kevert típusú demencia.
Ami igazán meglepő: ez a kapcsolat független volt a vese általános állapotától. Vagyis akkor is fennállt, ha a szokásos vesefunkciós vizsgálatok teljesen normálisnak tűntek.
Vese és agy – furcsa páros, mégis ugyanarra figyelmeztetnek
Elsőre furcsa párosnak tűnik a két szerv, de valójában hasonló elven működnek: Mindkettőt finom, apró erek hálózzák be. Ha ezeket az ereket károsítja a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy gyulladás, akkor:
- a vese szűrője „kilyukad”, és a fehérje a vizeletbe szivárog,
- az agynál pedig sérülhet a vér-agy gát, amely normál esetben védi az agyat a káros anyagoktól.
Ha ez a védőgát meggyengül, olyan anyagok juthatnak be az agyba, amelyek hosszú távon gyulladást, sejtkárosodást és végül demenciát okozhatnak.
Miért lehet ez igazi áttörés a demencia megelőzésében?
A demencia jelenleg nem gyógyítható, ezért a hangsúly a korai felismerésen és a megelőzésen van. Egy egyszerű vizeletvizsgálat pedig:
- olcsó,
- gyors,
- bárhol elvégezhető,
- és évtizedekkel korábban jelezheti a bajt, mint a tünetek.
Ez azt jelenti, hogy időben lehetne közbelépni – még akkor, amikor az agyi károsodás visszafordítható lehet.
Lehet, hogy a vesevédő gyógyszerek az emlékezetet is óvják?
A kutatás felvet egy izgalmas lehetőséget: ha a vese- és agykárosodás ugyanazon az érrendszeri útvonalon indul, akkor ugyanazok a gyógyszerek mindkettőre hatással lehetnek.
Ilyenek például:
- ACE-gátlók és ARB-ek (vérnyomáscsökkentők, amelyek csökkentik a fehérjevizelést),
- GLP-1 agonisták (pl. semaglutid),
- SGLT2-gátlók (pl. dapagliflozin).
Ezeket eredetileg a cukorbetegség és a vesebetegség kezelésére fejlesztették ki, de egyre több jel utal arra, hogy talán a demencia megelőzésében is szerepük lehet.
Mit tehetsz most, hogy óvd a veséd – és az agyad is?
A jó hír: a demencia kockázatát csökkentő lépések javarészt ugyanazok, mint amik a vesét és a szívet is védik. Érdemes odafigyelni:
- a vérnyomásra,
- a vércukorra,
- a testsúlyra,
- a dohányzás kerülésére,
- a rendszeres mozgásra,
- a mediterrán típusú étrendre.
És persze: nem kell megvárni, míg probléma adódik. Megfontolandó kérdés, hogy a jövőben 50 év felett rutinszerűen érdemes lenne-e vizeletvizsgálatot végezni – különösen, ha valakinek több kockázati tényezője van.
Merre tart a kutatás – és hogyan változtathatja meg a jövőnk?
A kutatás egy újabb fontos kirakódarabot adott a demencia megértéséhez. Bár még nem bizonyított, hogy a vese kezelése megelőzi a demenciát, a biológiai összefüggések erősek, és egy egyszerű vizsgálat hatalmas segítség lehetne.
Lehet, hogy a jövőben a háziorvosi rutin része lesz a vizeletfehérje-mérés – és talán pont ez ad majd időt azoknak, akiknél a legnagyobb a kockázat.
Forrás: Hong Xu (2025): Could your urine predict your dementia risk? The Conversation UK. DOI: https://doi.org/10.64628/AB.tp9ra9vr5
