A stroke azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek egyetlen pillanat alatt képesek felforgatni az életet. Egy pillanat alatt változtathatja meg az életet: elzáródik egy ér, az oxigén nem jut el az agy egy részéhez, és a neuronok elkezdenek elhalni. A statisztikák szerint minden hatodik ember át fog élni élete során egy stroke-ot. Bár az orvosi ellátás sokat fejlődött, a sérült agyszövet regenerálására jelenleg nincs rutinszerűen alkalmazott terápia.
Épp ezért izgalmas minden olyan új kutatás, amely azt vizsgálja, vajon képesek lehetünk-e őssejtek segítségével „újraindítani” az agy sérült területeit. A Barcelonai Egyetem kutatócsoportjai olyan terápiákon dolgoznak, amelyek a stroke után elpusztult idegsejtek pótlását és az agyi kapcsolatok újraépítését célozzák. A területet az Európai Unió és spanyol kutatási programok is támogatják – ennek köszönhetően gyorsulhattak fel az elmúlt évek kísérletei.
Miért ilyen makacs az agy – és miért nem gyógyul úgy, mint a többi szerv?
A test számos része – a bőr, a csont vagy akár a máj – lenyűgözően képes megújulni. Az agy azonban – minden zseniális képessége ellenére – meglepően rossz regenerátor. Ha egy neuron elpusztul, szinte soha nem jön helyette új. Ezért fordul elő olyan gyakran, hogy a stroke tartós nyomot hagy: mozgás- és beszédzavart, memória- vagy viselkedésváltozást, sőt később fokozott kockázatot demenciára és depresszióra.
Az őssejtterápia azonban új reményt ad. A módszer lényege meglepően egyszerű: új, fiatal sejteket ültetni a sérült agyterületbe, amelyek képesek pótolni az elveszett neuronokat.
Volt már csoda a laborban: a svéd kísérlet, amely megmutatta, hogy az agy igenis javítható
A mai kutatások nem előzmények nélküliek – a 80-as évek végére nyúlik vissza, amikor a svéd Lund Egyetemi Kórházban Anders Björklund és Olle Lindvall idegsejteket ültettek be Parkinson-kóros betegek agyába.
A kísérlet meghökkentő eredményt hozott: a betegek egy része több mint tíz évre visszanyerte mozgásképességének jelentős részét. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy az agy képes befogadni új sejteket – és működésbe hozni őket.
Ez az áttörés ma is hivatkozási alap, de a stroke jóval bonyolultabb kihívás. Nem csak egy sejttípus pusztul el, hanem neuronok, gliasejtek és vérerek egész hálózata.
Nem elég új sejtet adni – az agynak új „kábelezésre” is szüksége van
A Barcelonai Egyetem kutatói szerint a transzplantált őssejteknek két dolgot kell tudniuk:
- túlélni a beültetés után,
- beilleszkedni az agy ideghálózatába.
Ez utóbbi a nehezebb. Az új sejteknek ki kell növeszteniük az axonjaikat, szinapszisokat kell képezniük és rá kell kapcsolódniuk a megmaradt agyi pályákra – különben nem jön létre valódi funkcionális javulás.
A kutatók ezt a problémát modern genetikai módszerekkel próbálják megoldani.
BDNF: a fehérje, amely olyan az agynak, mint a tavaszi eső a kertnek
A laborban olyan módosított sejteket hoznak létre, amelyek túltermelik a BDNF-fehérjét (Brain-Derived Neurotrophic Factor). Ez a fehérje gyakorlatilag „táplálék” az idegsejteknek:
- serkenti az idegsejt-növekedést,
- segíti az axonok kinyúlását,
- támogatja a szinapszisok kialakulását és
- elősegíti a neuronok túlélését.
A kutatók azt találták, hogy BDNF-fel megerősített sejtek sokkal gyorsabban és hatékonyabban kapcsolódnak az agyszövethez. Ez azért fontos, mert a stroke által okozott „szakadékot” nem elég betömni – hidat is kell építeni rajta, amelyen az információ újra átjuthat.
Etika régen és ma – honnan jönnek az őssejtek, és miért fontos ez?
A 80-as években a kutatók még magzati sejtekből dolgoztak – ami akkoriban heves vitákat indított el. Ma azonban már elérhetők az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS), amelyeket a 2012-es Nobel-díjas japán kutató, Shinya Yamanaka fejlesztett ki.
Ezeket a sejteket a beteg saját bőrmintájából vagy más testi sejtjéből lehet előállítani – így:
- nincs etikai probléma és
- nem lép fel kilökődési reakció.
Ez a technológia alapjaiban változtatta meg a regeneratív orvoslást.
Hol tartanak most a barcelonai kutatók – és mikor juthatunk el a valódi kezelésekig?
A Barcelonai Egyetemen ma is folyamatosan zajlanak a laborvizsgálatok. A cél:
- olyan őssejtvonalak létrehozása, amelyek biztonságosan beültethetők, és
- képesek ténylegesen helyreállítani a stroke által károsított agykapcsolatokat.
A kutatócsoport klinikai fázis előtti vizsgálatokat végez, és együttműködik más európai idegtudományi központokkal is az ALBA hálózaton keresztül.
A tudomány jelenlegi ismeretei alapján a következő évtizedben valósulhatnak meg az első széles körű klinikai alkalmazások.
Mit nyerhetnek ebből a stroke-túlélők? Remény, önállóság és kevesebb félelem
Ha az őssejtterápia működő módszerré válik:
- jelentősen csökkenhetnek a tartós mozgás- és beszédproblémák,
- javulhat az érintettek önállósága,
- csökkenhet a demencia és az egyéb kognitív zavarok kialakulásának kockázata.
Egy stroke nemcsak orvosi esemény: gyakran az egész élet újratervezését jelenti. A regeneratív orvoslás célja, hogy ezt a váltást visszafordíthatóvá tegye.
A lehetetlenből lassan valóság lesz – apró győzelmek az agy újjáépítéséért
A tudomány történetében nem először fordul elő, hogy a korábban elképzelhetetlenből egy nap valóság lesz. Néhány évtizede még azt hittük: az agy nem képes önmagát helyrehozni. Ma pedig ott tartunk, hogy a laborban növesztett idegsejtek képesek lehetnek újraírni az agy működését.
Sok a kérdés, sok a kihívás – de a kutatások egy irányba mutatnak: nemcsak túlélni lehet egy stroke-ot, hanem talán valóban fel is lehet épülni utána. A Barcelonai Egyetem kutatóinak munkája ehhez egyre közelebb visz minket.
