2025 októberében Olaszország történelmi döntést hozott: törvényben ismerte el, hogy az elhízás nem egyszerű „rossz szokás”, hanem krónikus, visszatérő betegség, amely összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémákat hordoz. Európában elsőként emelte törvényi szintre ezt a modern orvosi szemléletet.
A döntés nem elszigetelt lépés. Más országok – például Portugália, Németország vagy az Egyesült Királyság – már közeledtek ehhez a megközelítéshez, de egyikük sem foglalta jogszabályba ilyen egyértelműen. Az olasz szabályozás azért kiemelkedő, mert világossá teszi: az elhízás nem akaratgyengeség, hanem genetikai, hormonális, környezeti és társadalmi tényezők összjátékának eredménye. Ez a szemléletváltás milliók életét változtathatja meg.
Miért fontos ez a változás?
Mert megtöri a stigmatizálást – és nekünk, magyaroknak is üzen
Évtizedeken át az elhízást úgy kezelték, mintha az érintett „hibája” lenne. Ez mára tudományosan tarthatatlan álláspont.
A modern kutatások egyértelművé tették, hogy az elhízás:
- öröklött hajlamra épülhet,
- hormonális folyamatok szabályozzák,
- környezeti hatások súlyosbítják és
- szociális tényezők (pl. jövedelem, lakókörnyezet, ételkultúra) is befolyásolják.
Az olasz törvény azzal, hogy krónikus betegségként ismeri el az elhízást, lezár egy korszakot: kimondja, hogy gyógyítani kell, nem megszégyeníteni. Ez óriási teher alól szabadíthatja fel az érintetteket – köztük sok idősebb embert is –, akik gyakran nemcsak egészségügyi, hanem lelki terheket is cipeltek emiatt.
És mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban az elhízás már évek óta súlyos népegészségügyi kihívás. A statisztikák szerint Európában Magyarország az egyik leginkább érintett ország, különösen a felnőttek és a 60 év feletti korosztály körében. Az elhízást ugyan itthon is krónikus betegségként tartják számon az egészségügyi szakmai irányelvek, de nem létezik hozzá Olaszországhoz hasonló, átfogó törvényi szabályozás, amely garantált prevenciós és kezelési csomagot írna elő.
Ez azt jelenti, hogy a kezelés lehetőségei nem egységesek, és sokszor attól függnek, hová fordul valaki segítségért. Az olasz döntés éppen ezért lehet inspiráló: megmutatja, hogyan lehet országos szinten, jogi keretek között kezelni egy olyan problémát, amely milliókat érint – nálunk is.
Egy csendes világjárvány: hova vezet, ha nem teszünk semmit?
A WHO már évekkel ezelőtt figyelmeztetett: az elhízás a világ leggyorsabban terjedő krónikus betegsége. A becslések szerint 2030-ra több mint 115%-kal nőhet az érintettek száma 2010-hez képest.
És nem csak egyéni egészségügyről van szó. A következmények között szerepel:
- a szív- és érrendszeri betegségek drasztikus növekedése,
- cukorbetegség,
- magas vérnyomás,
- ízületi problémák, és
- akár 13 különféle daganattípus kialakulása (ezt a jelenséget nevezi a kutatás adiponkózisnak).
Gazdasági hatása sem elhanyagolható: szakértők szerint 2035-re évi 4,3 billió dollár lehet a világméretű költsége – ami közel akkora terhelés, mint amekkorát a COVID-19 vagy a klímaváltozás ró a gazdaságokra.
Mit tartalmaz az új olasz törvény? Többet, mint elsőre gondolnánk – és amiből Magyarország is tanulhatna
Az új szabályozás szerint az elhízás:
- krónikus betegség,
- hosszú távú kezelést igényel, és
- garantált ellátást kell biztosítani hozzá az állami egészségügyben.
Ez magába foglalja:
- prevenciós programok indítását,
- táplálkozási és életmód-tanácsadás biztosítását,
- kutatás és adatgyűjtés támogatását, valamint
- egy országos szintű megfigyelő és koordinációs központ létrehozását.
Érdemes megjegyezni: a törvény ugyan nem tartalmaz adózási vagy élelmiszer-címkézési reformokat, de erős alapot ad egy későbbi, átfogó stratégiának.
Miért lélekemelő ez a szemléletváltás? A magyar betegek számára is
Mert azt üzeni: az elhízással élő embereket egészségügyi jogaik és szükségleteik alapján kell kezelni, nem pedig az előítéletek szerint.
A modern egészségügy célja nem a hibáztatás, hanem a támogatás. Az olasz példa abba az irányba mutat, hogy a társadalom végre felhagyjon a bűntudatkeltéssel – és helyette hozzáférést adjon a megfelelő ellátáshoz. Ez különösen fontos idősebb korban, amikor a túlsúly gyakran már nem életmódbeli döntés, hanem hormonális változások, anyagcsere-lassulás, mozgáskorlátozottság vagy gyógyszermellékhatások következménye.
Merre tovább Európa – és merre tovább Magyarország?
Az olasz modell sikere esetén komoly esély van rá, hogy más országok is hasonló lépéseket tegyenek. A kérdés nem az, hogy „kell-e ezzel foglalkoznunk?”, hanem az, hogy mikor tesszük meg a következő lépést – akár nálunk, Magyarországon is. Ahogy a The Lancet elemzése is fogalmaz: a cél nem csupán a kezelési költségek csökkentése, hanem a halálozási arányok javítása.
A krónikus betegségek – köztük az elhízás – már most is komolyan fenyegetik az egészségügyi rendszereket. Ezért minden olyan lépés, amely a megelőzést és a strukturált ellátást erősíti, a jövő egyik legfontosabb beruházása.
A végső üzenet: az elhízás nem morális kérdés, hanem egészségügyi
És minél előbb így tekintünk rá, annál több embernek adhatunk esélyt egy egészségesebb, hosszabb és méltóbb életre.
Olaszország most először mondta ki törvényben, amit a tudomány már évtizedek óta hangsúlyoz: az elhízás betegséggé nyilvánítása nem megbélyegzés, hanem felszabadítás. Ha sikerül megvalósítani a kitűzött célokat, ez a döntés nemcsak Olaszország, hanem egész Európa egészségügyi jövőjét formálhatja.
