Mire kell ügyelnünk?
Rengeteg tanulmány készült már azzal kapcsolatban, hogy a kertben tartózkodás, netán tevékenykedés mennyire jó a testnek és a léleknek. Csupa előnyös, pozitív hatással bír a zöldben lét – nincs ez másként azoknál az embereknél sem, akik mentális gondokkal küzdenek.
Az Alzheimeres vagy demens betegek ugyanolyan jó hatásokat élvezhetnek: a kert lehetővé teszi számukra is, hogy fizikai aktivitást végezzenek a friss levegőn, vagy csak engedjék, hogy a zöld környezet stimulálja az érzékeiket.
A memóriakertek kifejezetten a memóriazavarokkal, emlékezetkieséssel élők számára kialakított zöldterületek. Az őket érő stimulációk előhívhatnak elveszett emléktöredékeket, múltbéli élményeket, felidézhetnek kellemes élményeket.
Ezek a kertek a segítőknek, ápolóknak is megnyugvást hoznak: hiszen az ő életük is küzdelmes, gyakran alapjaiban fordul fel, ha szerettük folyamatosan megfigyelésre, ápolásra szorul. Nekik is szükségük van egy nyugodt helyre, ahol időnként elmélkedhetnek, relaxálhatnak.
Az ilyen betegbarát kertek tudományosan is kimutatottan segítenek a test és a lélek gyógyulási folyamataiban, miközben reményt és elkötelezettséget, aktív részvételt hoznak magukkal. Nem a betegséget kezelik, hanem a betegre hatnak: teljes egésznek tekintik az embert.
Köztudott, hogy pusztán a test gyógyítása nem elegendő a legtöbb esetben, például éppen a memória-károsodottaknál.
Ezek a speciális kertek csökkenthetik a negatív érzéseket, felerősíthetik a pozitívokat, mérsékelik a stresszt és segítik a figyelem megtartását.
Tulajdonképpen bármelyik kert alkalmas lenne a célra, azonban a memóriakerteknek néhány plusz kritériumnak is meg kell felelniük.
Így például elengedhetetlen a biztonság, és fontos, hogy az érdeklődést felkeltő elemek is helyet kapjanak benne. A szakértők szerint nagyon lényeges, hogy elkerüljük a mérgező növényeket, és kialakítsunk (ahol szükséges) korlátokat, kerítéseket, valamint járdákat: mindent a biztonságnak alárendelve.
A kerítéseknek elég magasnak kell lenniük, az utak pedig ne csússzanak. Fontos, hogy a járdák, ösvények elég szélesek legyenek a kerekesszékkel közlekedők számára is.
Minden biztonságot szolgáló elemet álcázni, rejteni kell a szorongás megelőzésére. Ültessünk kúszónövényeket, magas fákat, hogy a kerítéseket, elválasztókat eltakarják. Legyen a kert olyan, mintha természetes lenne, nyugalmat sugárzó, csupa zöld és növény.
Fokozott figyelmet kell az ápolásra, rendben tartásra is fordítani. Ne legyenek buktatók, a vízvezetés legyen jól megoldott, és az utak egyértelműek, jól átláthatóak legyenek.
Nagyszerű, ha a kertet a házból is szemlélhetjük: megnyugvást adhat az ablakon át nézni.
A kertben legyenek illatok, színek, vadvilág, és akár némi ennivaló is (veteményes, bogyósok).
Kit ne vidítana fel a pirosló szamóca látványa, kinek ne melengetné meg a szívét egy roskadozó gyümölcsfa képe? Ne maradjanak ki a pihenőhelyek, padok a fáradt lábaknak, árnyas zugok a perzselő nap elől meneküléshez.
A memóriakertek tulajdonképpen nagyon hasonlatosak bármelyik szimpla kerthez, némi plusszal vannak kiegészítve annak érdekében, hogy a memóriagondokkal élők számára is szép, gyógyító, felüdülést nyújtó környezetté váljanak.