Hollywoodban is befutott.
Székely István magyar filmrendező születésnapjának 120. évfordulójára a Magyar Filmarchívum ingyen elérhetővé tette három, digitálisan felújított filmjét, köztük a magyar filmtörténet egyik legismertebb filmklasszikusát, az 1931-es Hyppolit, a lakájt.
120 éve (1899. február 25-én) született Székely István, akinek apja Székely Marcell, jónevű építész volt, így fiát is erre a pályára szánta. István egyetemi tanulmányait a Műegyetemen kezdte el, de nem fejezte be, újságíró lett. A húszas évek végén Az Újság berlini tudósítója volt, ahol kapcsolatba került a filmgyártással. 1929 és 1932 között forgatókönyvíróként és rendezőként négy filmben dolgozott.
Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, pályájának felívelését a film sikerének köszönhette.
A Hyppolit óriási közönségsikere fordulópont volt és egy soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon. Ebben a filmben alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely a harmincas évek magyar filmgyártását meghatározta.
Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell őrizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „Pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének. A magyar film első hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és Csortos Gyulával.
A Hyppolit elkészülése után Székely egy ideig Berlin és Budapest között ingázott, csak 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után telepedett vissza Budapestre.
A harmincas évek elején Székely István a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett.
Rendkívül termékeny volt, Amerikába történő kivándorlásáig egymaga rendezte az addig készült száz magyar film egynegyedét, huszonnégyet.
Filmjeinek többsége vígjáték (Piri mindent tud, Ida regénye, Nászút féláron, Lovagias ügy, Egy lány elindul stb.), ezekben a nagyvárosi kisemberek hangulatos, realista ábrázolására törekedett. Valamennyi sikert aratott, de a Hyppolit sikerét egyik sem szárnyalta túl.
Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett.
A bűnügyi akciófilm versenyképes közép-európai formáját keresve készítette el Gaston Leroux: Rouletabille aviateur című regényének adaptációját (Repülő arany, 1932), melyet francia verzióban is leforgattak. Magyar-német-amerikai koprodukcióban, magyar és német verzióban készült el a Pardon, tévedtem (1933), melyben az amerikaias kommersz stílus meghonosítására törekedett. (A film magyar változata sajnos nem maradt fenn.) A Rákóczi induló (1933) a nemzeti lokálkolorit sikeres felfedezése a mozi számára.
1938-ban a zsidótörvények miatt az USA-ba emigrált. A Hollywoodban világkarriert csinált budapesti rendezők második generációjának tagja. Az alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon (Revenge of the Zombies, Waterfront, Lake Placid Serenade, Hollow Triumph stb.) ő
1972-ben Magyarországon készítette el utolsó filmjét, a Lila akác új változatát. 1979. március 11-én hunyt el Palm Springs-ben.
A 120 éves születési évforduló alkalmából a Filmarchívum külön összeállításban foglalkozik a rendező pályájával.
Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy Filmarchívum gyűjteményében fennmaradt fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel. Az évforduló alkalmából az interneten szabadon nézhető filmjei: Hyppolit, a lakáj (1931), a Rákóczi induló (1933), Lovagias ügy (1937).
Forrás: filmarchiv.hu
