A csepeli panelekkel kezdődött.
Valószínűleg még sok budapesti sem tudja, hogy alig fél órára a főváros központjától, a Csepel szigeten belül, Szigetszentmiklós határában bújik meg a Kavicsos tó. A fővárostól délre elhelyezkedő festői tórendszer egy egykori kavicsbánya helyén alakult ki (innen bányászták a csepeli panelek alapanyagát). A bánya több mint 20 évvel ezelőtti bezárását követően az esővízzel feltöltődött tavak élőlényekkel népesültek be.
A szigetvilág 166 hektáron terül el, ebből 106 hektár maga a víz. A terület 87 százaléka közigazgatási szempontból Szigetszentmiklóshoz tartozik, a maradék 13 százalék, az északi rész csepeli.
A tavon 5 szigetecske helyezkedik el, és mintegy 500 ház épült, a nyaralóktól, horgásztanyáktól kezdve a komolyabb házakig. Nagyjából 70 család évszaktól függetlenül itt éli az életét, 2003-ban bevezették a villanyt az utolsó szigeten is.
A hely igazi horgászparadicsom, a fürdőzéssel azonban nem árt óvatosnak lenni: rengeteg a kiismerhetetlen, veszélyes terület, kampó, kiálló karó, oszlop. A vízmélység átlagosan 4-4 és fél, a legmélyebb ponton 12 méter.
A helyiek nevet adtak a tórendszer minden zegzugának. Van Delfin szoros, Kopár sziget, Nagy Tenger, Zátonyos tó, Süllő sziget, Kiskopasz sziget, Sóderes part, Panoráma félsziget.
A Kavicsos-tó és a környéke is magánterület, mind a 166 hektár.
Az egykor a szolnoki bányakapitánysághoz tartozó terület privatizációjára 1995-ben írtak ki a pályázatot. Megszerzésére 664 olyan horgász összefogott, akiknek már itt állt a tanyája, csak éppen mindenfajta hivatalos háttér, engedély nélkül, és mint természetes magánszemélyek megvásárolták a területet. Osztatlan közös tulajdon lett a szárazföld, a föld, ahol a házak állnak, az utak, a bozótos, gyakorlatilag minden. Egy főre 2500-3000 négyzetméter jutott. A privatizáció körül később viták alakultak ki, máig rendezetlenek a tulajdonjogok.
Forrás: Amusing Planet
