10 érdekesség a Dunáról, a víz világnapján

Jóval több, mint élőhely.

Átússzuk, belemerülünk, kenuval hasítjuk, kifogjuk halait, csodáljuk a part menti növényzetét, hidakat építünk rá, sétahajózunk rajta, vízét isszuk: ez mind a Duna. Csak akkor gondolunk a víz fontosságára, amikor hiányzik, vagy fogytán van, netán szennyezett. A víz világnapján a Dunáról gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

1. Németországban két hely is a Duna forrásaként „reklámozza” magát. Az egyik a közismert Donaueschingenben található, látványos forrás, ezen a helyen valójában két folyócska folyik össze, a Brigach és a Breg, innentől nevezik a folyót Dunának. Földrajzi és hidrológiai értelemben viszont az igazi forrás a hosszabb és nagyobb vízfolyamú Breg patak forrása, ez pedig a Fekete-erdőben, Furtwangen közelében ered.

2. Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt 3 kilométerre helyezkedett el (a mai Románia területén). A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh pedig eltűnt a föld színéről.

3. Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében és néhány hónapja lehetett megfigyelni.

4. A Duna a világ legnemzetközibb folyója: 10 országon halad át, és vízgyűjtő területe további 7 országot érint.

5. Elvileg akár aranyat is moshatnánk a folyóban: a Duna homokja 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdaságosság határán termelhető ki.

6. Külön múzeuma is van a folyónak, mégpedig a Duna Múzeum, Esztergomban. A múzeumban a magyar vízüggyel, hazai vízgazdálkodással kapcsolatos tudnivalók megismerése mellett, játékos, interaktív formában bővíthetjük a Duna élővilágával, a víz erejével, az árvízi szabályozással kapcsolatos tudásunkat.

7. Magyarországon a Duna eddigi legnagyobb árvize 1838 márciusában volt.  A pest-budai jeges árvíz 153 halálos áldozatot szedett, tízezer ház dőlt romba a Duna mentén. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel következett be, az akkor még mélyebben fekvő, és épített gátakkal nem védett városban.

8. A Duna az egyetlen folyó a világon, amely 4 fővároson is áthalad (Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád).

9. A Duna-delta vidéke páratlan szépségű vidék, a Világörökség része. Érdekesség, hogy a lakosok egy része lipován, akik vallási okokból menekültek óhitű oroszok leszármazottai.

10. A Gemenc a Duna halbölcsője, mert a sekély, könnyen felmelegedő vize ideális ívóhelye az itt élő halfajoknak. Emellett a páratlan szépségű gemenci ártéri erdő a Duna legnagyobb kiterjedésű ártéri erdeje is.